Ha nem úgy alakult a felvételi, ahogy terveztétek, akkor a rendkívüli felvételi eljárás keretében, illetve méltányossági kérelem leadásával, még változtathattok a dolgokon.
Május elején minden középiskola kihirdette a végleges felvételi jegyzékeit, és a jelentkezők is kézhez kapták már a határozatokat. Hamarosan kezdődik a beiratkozás is, de előtte még van lehetőség változtatni a felvételi döntésen, ha nem úgy alakult, ahogy szerettétek volna.
Ennek általában két módja van, a már korábban említett
Az előbbivel kapcsolatban ezekben a cikkekben foglalkoztunk bővebben:
Rendkívüli felvételi: ezekben az elitgimnáziumokban maradtak még üres helyek
Középiskolai felvételi 2025: mi történik, ha sehova sem vesznek fel?
Méltányossági kérelmet általában ezekben az esetekben érdemes beadni a Sulinavigátor szerint:
Illetve megesik az is, hogy egy adott tanulót hivatalosan besorolnak, és felvesznek az áhított intézménybe, és tagozatra, de nem sokkal később kiderül az is, hogy végül nem indul el szeptemberben.
Ez utóbbi kifejezetten nehéz ügy, mivel a hirtelen tanácstalanság okán nem tudja az ember, hogy mit is csináljon. Az iskola ilyen esetekben felajánlj olyan opciót, hogy áthelyezi a diákot egy olyan osztályba, ami biztosan elindul szeptemberben. Viszont, ha ez nem történik meg – vagy nem tetszik a tagozat -, akkor méltányossági kérelmet kell írni a soron következő intézménynek. Vagy elindulni a rendkívüli felvételi eljáráson.
Mit érdemes beleírni a kérelembe?
A méltányossági kérelmet mindig az adott iskola igazgatójának kell címezni, illetve nem csak elektronikus úton, hanem papír alapon is el kell küldeni, aláírva. Mindezt a lehető leghamarabb, amennyiben emellett döntötök.
Ahogy a kérelem neve is utal rá, általában olyan objektív okokat, eredményeket kell bele írni a tanulóval kapcsolatban, amik méltánylást érdemelnek. Legyen az tanulmányi-, művészeti- vagy akár sporteredmény.
Az objektív okok mellett szubjektív érveket is érdemes felsorolni, például jó kitérni arra, hogy érzelmileg mennyire elköteleződött a választott intézmény irányába.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
