Középiskolai felvételi 2025: mi történik, ha sehova sem vesznek fel?

Elmagyarázzuk, hogy mit kell tennetek abban az esetben, ha semelyik általatok megjelölt középiskolába sem vesznek fel benneteket.

Ha rosszul sikerült a központi írásbelitek és izgultok amiatt, hogy mi lesz, ha sehova sem kerültök be, akkor azt jó, ha tudjátok, hogy a tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki még nem töltötte be a 16. életévét.

Központi írásbeli eredmények 2025

  • Hogy milyen eredményeket értek el a központi írásbelin a gimnáziumokban, technikumokban a diákok, itt nézhetitek meg.

Május 5-ig arról kaptok hivatalos értesítést arról, hogy ha az egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök. Ekkor dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy a május 12-tól induló rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

A rendkívüli felvételi eljárásban a jelentkezést már saját magatoknak kell intézni és közvetlenül a kiválasztott középiskolába kell jelentkeznetek.

A benyújtott felvételi kérelmekről első körben 2025. május 23-ig döntenek az intézményvezetők. Fontos, hogy a középiskolák egészen augusztus végéig hirdethetnek rendkívüli felvételi eljárást.

Ha így sem kerültök be sehova, akkor sincsen gond, hiszen vannak úgynevezett "köteles iskolák", amiknek muszáj az intézmény nélkül maradt diákokat felvenni.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.