Osztályozóvizsga: minden fontos információ egy helyen

Hány óra hiányzás után kell osztályozóvizsgát tenni? Az osztályozóvizsga kötelező? Mikor lehet javítóvizsgára menni? Válaszolunk a kérdésekre.

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint egy tanulónak akkor kell osztályozóvizsgát tennie, ha:

  • igazolt és igazolatlan mulasztásainak együttes száma meghaladja a 250 tanítási órát
  • vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és ebből kifolyólag teljesítménye a tanítási év folyamán érdemjeggyel nem értékelhető.

Ilyen esetben a tanuló az év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Csak 3 napot igazolhat a szülő az iskolában?

Kötelező-e az osztályozóvizsga megszervezése?

Ha egy tanuló eléri a mulasztások meghatározott mértékét, először a pedagógus dönt arról, hogy az addig megszerzett érdemjegyei alapján tudja-e minősíteni a munkáját. Ha igen, akkor a tanártól megkaphatja az év végi osztályzatot.

Mikor vehetnek ki szabadságot a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül?

Azokból a tantárgyakból, ahol a diák nem értékelhető a meglévő jegyei alapján, osztályozóvizsgát lehet szervezni, amit a nevelőtestületnek kell engedélyeznie. A nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsga engedélyezését, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást.

Ha a diák nem kap engedélyt a vizsgára - és minden szükséges értesítés megtörtént az intézmény részéről - , akkor évet kell ismételnie. Minden más esetben az osztályozóvizsgán mutatott teljesítménye alapján kap év végi jegyet.

Javítóvizsgát tehet a tanuló abban az esetben, ha érdemjegyei alapján elégtelen év végi osztálytatot kap vagy az osztályozóvizsgán elégtelenre értékelik a teljesítményét.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.