Hány óra hiányzás után kell osztályozóvizsgát tenni? Az osztályozóvizsga kötelező? Mikor lehet javítóvizsgára menni? Válaszolunk a kérdésekre.
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint egy tanulónak akkor kell osztályozóvizsgát tennie, ha:
Ilyen esetben a tanuló az év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
Csak 3 napot igazolhat a szülő az iskolában?
Kötelező-e az osztályozóvizsga megszervezése?
Ha egy tanuló eléri a mulasztások meghatározott mértékét, először a pedagógus dönt arról, hogy az addig megszerzett érdemjegyei alapján tudja-e minősíteni a munkáját. Ha igen, akkor a tanártól megkaphatja az év végi osztályzatot.
Mikor vehetnek ki szabadságot a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül?
Azokból a tantárgyakból, ahol a diák nem értékelhető a meglévő jegyei alapján, osztályozóvizsgát lehet szervezni, amit a nevelőtestületnek kell engedélyeznie. A nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsga engedélyezését, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást.
Ha a diák nem kap engedélyt a vizsgára - és minden szükséges értesítés megtörtént az intézmény részéről - , akkor évet kell ismételnie. Minden más esetben az osztályozóvizsgán mutatott teljesítménye alapján kap év végi jegyet.
Javítóvizsgát tehet a tanuló abban az esetben, ha érdemjegyei alapján elégtelen év végi osztálytatot kap vagy az osztályozóvizsgán elégtelenre értékelik a teljesítményét.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
