Mikor vehetnek ki szabadságot a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül?

Bár jóval több napjuk van, mint egy átlagos munkavállalónak, nem vehetik ki őket akármikor.

  • Székács Linda

50 nap alapszabadságból mindössze 7 napról rendelkezhetnek a pedagógusok saját maguk; a többit meghatározott időpontban kell kivenniük; az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben. 15 napról pedig a munkáltatójuk rendelkezhet

  • a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljából,
  • továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából,
  • ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

De arra a 7 napra is vonatkoznak szabályok, amikről a pedagógusok saját maguk dönthetnek. A státusztörvény szerint ugyanis ezeket legalább öt munkanappal korábban kell bejelenteni, továbbá a PDSZ szerint a szabadság igénybevételének igényét írásban érdemes közölni az igazgatóval.

"Azért jobb ezt írásban tenni, hogy legyen nyoma, legyen egyértelmű, hogy mikor igényelted a szabadságot, mert vita esetén ennek bizonyítása fontos. Az évi hét munkanap szabadság igénybevételét tehát nem kérelmezni kell, hanem bejelenteni. A szabadság igénybevételét nem kell megindokolni, mert ez egy törvényben biztosított jog" - írta korábban ezzel kapcsolatban a honlapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Arra a kérdésre, hogy a szabadság igénybevételét megtagadhatja-e az igazgató, ebben a cikkünkben válaszolunk:

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.