10 nyolcadikosból 6 a szakképzésben tanulna tovább

A 4 vagy 5 éves gimnáziumi képzést a nyolcadikososok 39 százaléka választotta első helyen

A KSH legfrisebb adataiból kiderült, hogy 2025-ben 75 ezer nyolcadikos felvételizett középiskolába. A diákok 61 százaléka első helyen a szakképzést jelölte meg: 45 százalékuk technikumban vagy szakgimnáziumban, 14 százalékuk szakképző iskolában, míg 2 százalékuk szakiskolában tanulna tovább.

A nyolcadikosok csupán 39 százaléka jelölt meg első helyen 4 vagy 5 éves gimnáziumi képzést. Mondjuk ebben az is közrejátszhatott, hogy az állami gimnáziumok ajánlott minimumponthatárt írtak elő.

Arról nem beszélve, hogy több olyan budapesti állami gimnázium volt, ahol az utolsó (utáni) pillanatban frissítették az ideiglenes felvételi jegyzéket, és automatikusan elutasították azokat a diákokat, akik a központi írásbelin nem érték el az előírt ajánlott minimumpontszámot.

Ezen kívül azt érdemes megjegyezni, hogy a szakképzésben tanuló diákok ösztöndíjat is kapnak, ami sokak számára vonzó lehet. Ennek összege többek között függ attól, hogy a diák milyen iskolába, hányadik osztályba jár, de a nyelvi előkészítő is számít.Ez a 2024/2025-ös tanévben havonta:

  • nyelvi előkészítő osztályban: 8 ezer forint
  • technikumban 9-10. osztályban: 8 ezer forint
  • szakképző iskola 9. osztályában: 16 ezer forint
  • műhelyiskolában: 16 ezer forint

A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán azonban ennél jóval többet is hazavihetnek a tanulók, ha egy kicsit is odafigyelnek a tanulmányaikra. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 százalék, azaz 8 ezer forint
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 százalék, azaz 25 ezer forint
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 százalék, azaz 42 ezer forint
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál 59 százalék, azaz 59 ezer forint
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16 ezer forint/hó

Fontos, hogy a szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra kivéve, a duális képzésben résztvevőket, azokat, akiknek évet kell ismételniük vagy szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna