Hadházi Renáta egészen kicsi kora óta magyartanár akart lenni. Mára már háromdiplomás pedagógus egy tiszaújvárosi általános iskolában, ahol a magyartanítás mellett tehetséggondozással is foglalkozik. Mindemellett a diákjai inspirációjára elindított egy TikTok-csatornát, amin pedagógia módszertant és játékos irodalomtanítási gyakorlatokat oszt meg. Szabadidejében pedig egy analfabéta felnőttet tanít írni és olvasni.
A közönség Hadházi Renáta pedagógust választotta meg az év hétköznapi roma hősének, ő kapta meg idén az Aranypánt-díjat, tette közzé Facebook-oldalán a Roma Sajtóközpont.
Az Aranypánt-díjat egyébként azoknak a hétköznapi hősöknek ítélik oda, akik a foglalkozásuk révén elismerést vívtak ki a környezetükben, és közben végig önazonosan élik a mindennapjaikat. A szavazás április 2-7. között zajlott a telex.hu oldalán, és összesen 25 ezer voks érkezett a jelöltekre, a közönség pedig Renátát tartotta méltónak az elismerésre.
Egészen kicsi korától kezdve tudta mi akar lenni
Hadházi Renáta a Hajdú-Bihar vármegyei Polgár városában nőtt fel, az egyik szegregált utcában, két fiútestvérével. Bár sokszor érkezett az iskolába sáros cipővel a családi szeretet minden nehézségért pótolta – nyilatkozta a Telexnek.
Gyerekkorát nagyban meghatározta az otthon melege és a környékbeli gyerekekkel való állandó játék.
A szülei mindig törekedtek arra, hogy a gyerekeiknek minden meglegyen, ami elősegítheti a fejlődésüket és az egészséges, boldog gyerekkort. Könyvek, számítógép, kirándulások, játékok – nem szenvedtek hiányt semmiben. Renáta is úgy emlékszik vissza ezekre az évekre, mint ami tele volt szeretettel, gondoskodással és figyelemmel. „Anyukám mindig vett nekem gyerekkönyveket. Már az óvodában tudtam, hogy könyvekkel akarok foglalkozni.” – nyilatkozta.
Édesapja szakmunkásként dolgozott, lakatos és festő végzettséggel, és a munkahelyi feladatain túl gyakran vállalt pluszmunkát, hogy a család minden szükségletét fedezhessék. Édesanyja a városgondnokságnál dolgozott, jelenleg viszont egészégügyi okok miatt háztartásbeli. Renáta a családban az első értelmiségi és ahogy a szülei megdolgoztak a boldog, gondtalan gyerekkor biztosításáért, úgy ő is megdolgozott a későbbi sikereiért.
Ami elsőre nem, az másodjára biztosan sikerül
Renáta sok megpróbáltatás, kudarc és újrakezdés árán érte el az álmát. Többek között az első akadállyal a felvételinél szembesült, ugyanis nem vették fel tanító képzésre. Utána rögtön technikumban tanult tovább, ahol pluszpontokat gyűjtött, emelt érettségit tett, végül pedig felvették az álom szakra.
Miskolcon végezett középiskolai magyartanárként. A görögkatolikus roma szakkollégiumban töltött évek alatt közösséget, biztonságot talált, amely végigkísérte tanulmányai során, mondta a Telexnek. „Ott nem kellett megmagyarázni, ki vagyok. Egyszerre voltunk romák, egyetemisták, kételyekkel küzdők, de mindig volt egy tér, ahol meghallgattak, ahol számítottunk egymásra.”
Mint kiderült nagy szüksége volt rá, mivel egyszer egy súlyosabb kritika érte a szemináriumi dolgozatával kapcsolatban, ami kifejezetten megviselte, mivel rengeteg energiát fektetett bele a munkába. Egyik oktatója azt mondta, nem tudja, képes lesz-e valaha szakdolgozatot írni, vagy egyáltalán befejezni az egyetemet.
Pár évvel később ugyanaz az oktató adta át neki a Miskolci Egyetem Esélyért díját és „szeretettel gratulált” neki. A díjat egyébként nem egyedül kapta - a kitüntetés közös szakmai munkájuk elismerése volt mentorával, dr. Gréczi-Zsoldos Enikővel. „Ő nemcsak a témavezetőm, hanem a példaképem is” – mesélte a hírportálnak. Az oktató mindvégig hitt benne és végigkísérte Renátát a tudományos útján
Tudományos munkából mindennapi gyakorlatra törekvés
Renáta az egyetemi évei alatt ismerkedett meg a szociolingvisztikával, ami szinte azonnal magával ragadta.
| Szociolingvisztika |
| A nyelvhasználat és a társadalmi rétegződés összefüggéseit vizsgáló tudományág. Kialakulásában a szociológia és a nyelvészet játszott meghatározó szerepet, de később az antropológia is hatással volt egyes területeire. |
Kutatását, amit ezen a tudományterületen készített, háromszor is TDK-elismeréssel jutalmazták. Annak alapjául pedig a tiszavasvári transzlingváló műhely munkája szolgált.
A műhelyben a kétnyelvű cigány–magyar gyerekek anyanyelvi hátrányait segítenek leküzdeni. Renáta beszámolója szerint az itt eltöltött idő életre szóló élményt adott: „Az iskolai kudarcok nem a gyerekek hibái. Sokan egyszerűen nem értik, amit tanulniuk kell, mert nem a saját nyelvükön tanítják őket.” Pedig szerinte a kétnyelvűség lehetne lehetőség is.
Renáta úgy látja, hogy a tanárképzésben túl kevés szó esik a társadalmi különbségek iskolai hatásairól, főleg arról, hogy „hogyan lehet igazán érzékenyen és hatékonyan tanítani vegyes összetételű osztályokban.”
„Nem lehet ugyanúgy tanítani minden gyereket. A tanulók különböző háttérrel jönnek, és nemcsak tudásban térnek el egymástól, hanem nyelvhasználatban, önbizalomban, abban is, hogy mit várnak az iskolától. Ezt figyelmen kívül hagyni szakmai hiba” – emelte ki a Telexnek.
Inspiráló közeget teremt
Renáta most egy tiszaújvárosi általánosban tanít, ahol tehetséggondozással is foglalkozik. Itt inspirálták a diákjai arra, hogy készítsen egy TikTok-csatornát, ahol pedagógiai módszertant, ötleteket, játékos irodalomtanítási gyakorlatokat oszt meg.
Az egyik legnépszerűbb videója az „irodalmi bíróság”, ahol a diákjai egy vitaműsort imitálva döntötték el, hogy A nagy Gatsby főhőse bűnös-e vagy sem.
@hadhazirenii IG:renitanarno #bíróság #irodalmibíróság #ötlet #vlogging #vlogs #vlog #teachervlog #teacherlife #tanárvagyok #fyyyyyyyyyyyyyyyy #for #nekedbelegyen #legyennekedbemost #fyy #teacherlife #legyenforyou #legyennekedbe #legyenforyouba
♬ Go Viral - Zyon
A legkülönlegesebb története azonban egy 23 éves analfabéta férfihoz kötődik, aki személyes megkeresés után kért Renátától segítséget. A férfi három osztályt végzett, a negyediket nem tudta befejezni majd segítség híján lemorzsolódott. Most heti egy alkalommal Renátához jár, aki az otthonában kialakított tanteremben tanítja írni és olvasni. A folyamatot rendszeresen dokumentálja a TikTok-csatornáján is, hogy mások is inspirálódjanak, hogy soha nem késő tanulni.
@hadhazirenii IG: renitanarno #felnőtt #tanulunk #tanulunkírni #tanulunkolvasni #sosemkéső #írás #olvasás #fypppppppppppppppppppppppfy #nekedbeeeee #ottleszekaforyoudba #teachersoftiktok #tanar #nekedbeszeretnémlátni #teachersoftiktok #vlog #vlogs #betűk #betű
♬ The Latter Teens - Vansire
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
