Idén érettségiztek? Hamarosan itt az ideje visszaadni a kilencedikben kapott ingyen laptopot

Hogy kinek, mikor és hogyan, az egyelőre kérdéses.

  • Székács Linda

Április végén kezdődnek a ballagások, május 5-én pedig indulnak az idei írásbeli érettségi vizsgák az első olyan évfolyam számára, akik elsőként kaptak kilencedikesként ingyen laptopot a kormány 2022-es programjában. Ekkor az ország mintegy 1168 településének 3570 iskolájában több mint 55 ezer diák és tanár kapott gépet „ingyenes, személyes használatra”, de csak kölcsönbe. A hvg360 emlékeztet, hogy a szülők a laptopok átvételekor vállalták, hogy azokat az utolsó tanév végén visszaadják, vagy – értékcsökkenéssel – megvásárolhatják.

„A diák az eszközt a rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódástól (használati kopások és apró esztétikai hibák) eltekintve mindenfajta hibától és hiánytól mentes állapotában köteles visszaadni. Az eszköz visszaadásáról jegyzőkönyv készül, melynek egyik példányát a gondviselő kapja” – szerepelt a szerződésben.

Mivel a laptopok kiosztásakor 9. osztályosok már végzősök és pár hét múlva érettségiznek, aktuális lett a laptopok visszaszolgáltatása. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a diákok, szülők és iskolák is tanácstalanok, de a Klebelsberg Központ szerint is egyelőre még csak folyamatban vannak az ezzel kapcsolatos tárgyalások.

Hogy pontosan kivel, azt nem árulták el, ugyanakkor a hvg360 szerint mivel a gépeket uniós pénzből – darabonként körülbelül 300 ezer forintért, az EU Covid utáni helyreállítását segítő RRF keretből – vásárolták, feltehetően ehhez az elszámolási procedúrához kell igazodnia a KK-nak.

Nem sokat érnek

„Ahogy annak idején kiosztottuk, ugyanúgy nyár elején be is tudjuk szedni majd a laptopokat” – mondta a lapnak egy megkérdezett iskolaigazgató.

Az eszközök nyári tárolása, őrzése, azok átvételének adminisztrálása, az állapotuk felmérése és újratelepítése azonban egyelőre megoldatlan probléma.

Erre jelenthetne megoldást, ha a diákok megvásárolhatnák az évekig használt eszközeiket. Ugyanakkor azt is észben kell tartani, hogy a számítástechnikai eszközökre évente számolt egyharmados amortizáció miatt ezek az eszközök – papíron – már semmit sem érnek.

Böngészésre, egyszerűbb irodai programok futtatására használhatók, e komolyabb tevékenységekre már aligha. Ha tehát a most visszaszedett gépeket esetleg ki is osztják a jövendőbeli 9. osztályosoknak; néhány éven belül ezek már arra sem lesznek alkalmasak, hogy az országos kompetenciamérés online felülete használható legyen rajtuk.

„Egy gyengébb gép ezeken rosszabb teljesítményt eredményezhet. Ha ne adj’ Isten végül bevezetik ennek az osztályozását, akkor egy lassabb gép akár rosszabb jegyet is jelenthet az adott diáknak” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy szakértő.

A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.