Visszavonta a kormány az óvodai átalakításokat

Több mint 18 ezren írták alá a petíciót, amiben az óvodai változások ellen tiltakoztak.

A kormány visszavonta azokat az óvodai változtatásokat, amelyek széles körű társadalmi tiltakozás váltott ki a szülők és pedagógusok körében. A tervek szerint ugyanis az óvoda utolsó évének iskolásítását és a jól működő, vegyes életkorú csoportok szétzilálását irányozták volna elő – írja a Szülői Hang közleményében.

Korábban a kormány mindössze annyit közölt, hogy az ügyben további egyeztetések zajlanak. Végül a visszavonásról a HírTV-nek adott interjújában számolt be a helyettes államtitkár, ezzel hivatalosan is megerősítve a döntést, amelyet sokan a szülői és szakmai összefogás eredményének tekintenek.

A tiltakozás során a Szülői Hang Közösség által indított petíciót több mint 18 ezren írták alá, az óvodapedagógusok pedig határozottan kiálltak a tervezet ellen.

Ha átalakítják az óvodákat, akkor nagycsoportban sokkal több lehet az SNI-s, BTMN-es gyerek.

A kormányzati elképzelés szerint az óvoda-iskola átmenet nehézségeit az óvodákban próbálta volna kezelni, holott ezeket elsősorban az iskolai oldal rugalmasságának növelésével lehetne megoldani. Ahelyett, hogy az óvodai környezetet „iskolásítjuk”, a valódi megoldást a játékos, fokozatos iskolakezdés jelentené, ahol szükség esetén a gyerekek megfelelő differenciált figyelemben részesülhetnek, akár szakemberek bevonásával is – írta meg véleményét a Szülői Hang.

A helyettes államtitkár ugyan napi 45 perc iskola-előkészítésről beszélt az óvodai alapprogramban – de fontos kiemelni: ilyen típusú tevékenységek már eddig is szerepeltek az óvodai gyakorlatban.

Bár az aktuális tervezetet sikerült visszavonatni, a tiltakozás ezzel nem ért véget. A szervezet szerint ugyanis az eredeti problémák továbbra is fennállnak: nehézséget okot a pedagógus- és szakemberhiány, az iskolák nem elég rugalmasak, és az óvoda-iskola átmenet sok kisgyerek számára ma is kudarcélménnyel jár.

Ennek okán a Szülői Hang öt pontban fogalmazta meg további követeléseit, hogy hosszú távon is biztosítható legyen a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, szakmailag megalapozott nevelési-oktatási rendszer. Ezeket ide kattinvta nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.