Visszavonta a kormány az óvodai átalakításokat

Több mint 18 ezren írták alá a petíciót, amiben az óvodai változások ellen tiltakoztak.

A kormány visszavonta azokat az óvodai változtatásokat, amelyek széles körű társadalmi tiltakozás váltott ki a szülők és pedagógusok körében. A tervek szerint ugyanis az óvoda utolsó évének iskolásítását és a jól működő, vegyes életkorú csoportok szétzilálását irányozták volna elő – írja a Szülői Hang közleményében.

Korábban a kormány mindössze annyit közölt, hogy az ügyben további egyeztetések zajlanak. Végül a visszavonásról a HírTV-nek adott interjújában számolt be a helyettes államtitkár, ezzel hivatalosan is megerősítve a döntést, amelyet sokan a szülői és szakmai összefogás eredményének tekintenek.

A tiltakozás során a Szülői Hang Közösség által indított petíciót több mint 18 ezren írták alá, az óvodapedagógusok pedig határozottan kiálltak a tervezet ellen.

Ha átalakítják az óvodákat, akkor nagycsoportban sokkal több lehet az SNI-s, BTMN-es gyerek.

A kormányzati elképzelés szerint az óvoda-iskola átmenet nehézségeit az óvodákban próbálta volna kezelni, holott ezeket elsősorban az iskolai oldal rugalmasságának növelésével lehetne megoldani. Ahelyett, hogy az óvodai környezetet „iskolásítjuk”, a valódi megoldást a játékos, fokozatos iskolakezdés jelentené, ahol szükség esetén a gyerekek megfelelő differenciált figyelemben részesülhetnek, akár szakemberek bevonásával is – írta meg véleményét a Szülői Hang.

A helyettes államtitkár ugyan napi 45 perc iskola-előkészítésről beszélt az óvodai alapprogramban – de fontos kiemelni: ilyen típusú tevékenységek már eddig is szerepeltek az óvodai gyakorlatban.

Bár az aktuális tervezetet sikerült visszavonatni, a tiltakozás ezzel nem ért véget. A szervezet szerint ugyanis az eredeti problémák továbbra is fennállnak: nehézséget okot a pedagógus- és szakemberhiány, az iskolák nem elég rugalmasak, és az óvoda-iskola átmenet sok kisgyerek számára ma is kudarcélménnyel jár.

Ennek okán a Szülői Hang öt pontban fogalmazta meg további követeléseit, hogy hosszú távon is biztosítható legyen a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, szakmailag megalapozott nevelési-oktatási rendszer. Ezeket ide kattinvta nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?