Négy tárgyalási nap után utasította el az Alkotmánybíróság egy diák alkotmányjogi panaszát a telefontilalommal kapcsolatban

Páran a testületben azt is kétségbe vonták, hogy valóban egy diák fogalmazta meg a panaszt.

  • Rodler Lili

Februárban értesültünk róla, hogy egy 15 éves diák alkotmányjogi panasszal élt az iskolai telefonkorlátozásokkal kapcsolatban, mivel úgy vélte az eszközök elvételével sérül a személyi biztonsághoz való joguk, ugyanis így egy vészhelyzet esetén akadályozzák a segítségkérés és az információáramlás folyamatát.

Az információáramlást a mindennapok tükrében is megemlítette, hiszen így a tanulók nem férnek hozzá a KRÉTA rendszeréhez sem, amiből értesülnek a fontosabb változásokról. Illetve oktatási célú segédanyagokra sem kereshetnek rá, így sérül művelődéshez való joguk is. Továbbá kitért arra is, hogy készülékek jelentős értéket képviselnek és az átadásuk, elzárásuk közben sérülhetnek is vagy akár elveszhetnek.

Fogvatartottak készítik a mobiltelefonok tárolására szolgáló iskolai szekrényeket

A panaszt négy napon keresztül tartotta napirenden az Alkotmánybíróság, majd elutasította azt, tudta meg a hvg.hu. A döntést az alábbiak értelmében hozták meg:

  • Az elutasító határozat indoklása szerint a pedagógusokra más jogszabályok vonatkoznak, a diákok az iskolában töltött idő alatt rájuk vannak bízva, így az ő felelősségük lesz egy sürgős, adott esetben veszélyhelyzetben a szülők és a hatóságok értesítése.
  • A jogszabály nem a diákok személyes tárgyainak átvizsgálására vagy átkutatására ad lehetőséget, hanem vagy arra, hogy a pedagógus felszólítsa a diákot annak igazolására, hogy tiltott tárgy nincs a birtokában, vagy arra, hogy a pedagógus értesítse a tiltott tárgy birtoklásának tényéről a szülőket.
  • A KRÉTA rendszerhez való hozzáférés csak távoli kapcsolatban áll a művelődéshez való joggal.

A HVG szerint azt elismeri az Alkotmánybíróság, hogy a szabályozás korlátozza a tulajdonhoz való jogot, de egyértelműen az a szabályozás célja, hogy növelje a közbiztonságot és a jogszabályok betartását.  „Az iskola rendjének, illetve a többi diák tanuláshoz való jogának a védelme olyan legitim célnak tekinthető, amellyel összevetve a rendelet szerinti okoseszközök használatának tanítási időben való korlátozása arányosnak tekinthető” -írták.

 

Shutterstock

Ami az esetleges megrongálódással kapcsolatos panaszt illeti, az Ab kijelentette, hogy az előírás kötelezi az intézményeket arra, hogy az elvett és tárolt készülékeket ugyan olyan állapotban adja vissza a tulajdonosának, ahogy kapta. Esetleges rongálódás, eltűnés esetén pedig kompenzálnia kell a tanulót.

Horváth Attila és Patyi András alkotmánybíró megfogalmazott a benyújtott panasszal kapcsolatban, miszerint nem lenne szabad érdemben elbírálni azt.

„Úgy vélik: ezt a panaszt biztosan nem egy 15 éves diák írta, és szülője hozzájárult ugyan a fellépéséhez, de nem a szülő, mint törvényes képviselő nyújtotta be a panaszt a kiskorú nevében. Ezt valaki más írta, márpedig Horváth Attila szerint erkölcsileg és jogilag is elítélhető az a gyakorlat, amikor felnőtt emberek gyerekeket használnak fel, hogy alapvetően politikai indíttatásból hatóságok, bíróságok és immáron az Alkotmánybíróság előtt is fellépjenek.” – fogalmazta meg a HVG.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.