Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Februárban értesültünk róla, hogy egy 15 éves diák alkotmányjogi panasszal élt az iskolai telefonkorlátozásokkal kapcsolatban, mivel úgy vélte az eszközök elvételével sérül a személyi biztonsághoz való joguk, ugyanis így egy vészhelyzet esetén akadályozzák a segítségkérés és az információáramlás folyamatát.
Az információáramlást a mindennapok tükrében is megemlítette, hiszen így a tanulók nem férnek hozzá a KRÉTA rendszeréhez sem, amiből értesülnek a fontosabb változásokról. Illetve oktatási célú segédanyagokra sem kereshetnek rá, így sérül művelődéshez való joguk is. Továbbá kitért arra is, hogy készülékek jelentős értéket képviselnek és az átadásuk, elzárásuk közben sérülhetnek is vagy akár elveszhetnek.
Fogvatartottak készítik a mobiltelefonok tárolására szolgáló iskolai szekrényeket
A panaszt négy napon keresztül tartotta napirenden az Alkotmánybíróság, majd elutasította azt, tudta meg a hvg.hu. A döntést az alábbiak értelmében hozták meg:
- Az elutasító határozat indoklása szerint a pedagógusokra más jogszabályok vonatkoznak, a diákok az iskolában töltött idő alatt rájuk vannak bízva, így az ő felelősségük lesz egy sürgős, adott esetben veszélyhelyzetben a szülők és a hatóságok értesítése.
- A jogszabály nem a diákok személyes tárgyainak átvizsgálására vagy átkutatására ad lehetőséget, hanem vagy arra, hogy a pedagógus felszólítsa a diákot annak igazolására, hogy tiltott tárgy nincs a birtokában, vagy arra, hogy a pedagógus értesítse a tiltott tárgy birtoklásának tényéről a szülőket.
- A KRÉTA rendszerhez való hozzáférés csak távoli kapcsolatban áll a művelődéshez való joggal.
A HVG szerint azt elismeri az Alkotmánybíróság, hogy a szabályozás korlátozza a tulajdonhoz való jogot, de egyértelműen az a szabályozás célja, hogy növelje a közbiztonságot és a jogszabályok betartását. „Az iskola rendjének, illetve a többi diák tanuláshoz való jogának a védelme olyan legitim célnak tekinthető, amellyel összevetve a rendelet szerinti okoseszközök használatának tanítási időben való korlátozása arányosnak tekinthető” -írták.
Shutterstock
Ami az esetleges megrongálódással kapcsolatos panaszt illeti, az Ab kijelentette, hogy az előírás kötelezi az intézményeket arra, hogy az elvett és tárolt készülékeket ugyan olyan állapotban adja vissza a tulajdonosának, ahogy kapta. Esetleges rongálódás, eltűnés esetén pedig kompenzálnia kell a tanulót.
Horváth Attila és Patyi András alkotmánybíró megfogalmazott a benyújtott panasszal kapcsolatban, miszerint nem lenne szabad érdemben elbírálni azt.
„Úgy vélik: ezt a panaszt biztosan nem egy 15 éves diák írta, és szülője hozzájárult ugyan a fellépéséhez, de nem a szülő, mint törvényes képviselő nyújtotta be a panaszt a kiskorú nevében. Ezt valaki más írta, márpedig Horváth Attila szerint erkölcsileg és jogilag is elítélhető az a gyakorlat, amikor felnőtt emberek gyerekeket használnak fel, hogy alapvetően politikai indíttatásból hatóságok, bíróságok és immáron az Alkotmánybíróság előtt is fellépjenek.” – fogalmazta meg a HVG.
