Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.
Magyarország Kormánya nemrég egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy csaknem 1000 tornaszobát és tornatermet építettek az elmúlt tíz-tizenöt évben.
„Biztosítjuk a feltételeket a mindennapos testneveléshez”
- olvasható a közzétett posztban.
Önmagában ez az eredmény még jól is hangzik, ha viszont jobban a dolog mögé nézünk, akkor tisztán látható, hogy komoly problémák vannak a közoktatásban tanuló diákok testnevelésével.
Jelentősen romlott a diákok állóképessége, aggasztó adatokról számolt be a NETFIT.
2024 szeptemberétől minden diáknak - a versenysportolókat leszámítva - heti öt testnevelés órája van annak ellenére, hogy sok iskolában még mindig nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy egyes iskolák milyen problémákkal küszködnek azok után, hogy a heti 5 testnevelés órát kötelezővé tették. Akkor több szülő is megosztotta velünk a gyerekeik történeteit.
A fővárosban találni olyan általános iskolát, ahol helyhiány miatt például a felső tagozatos diákok gyakran csak az árnyéktalan udvaron vagy a környező macskaköves utcákon tudtak futni. Egy másik iskolában a szülő beszámolója szerint rossz időben a diákok a tanári és az ebédlő közötti folyosón tornáznak.
Több általános iskoláról is meséltek nekünk, ahol heti 1-2 alkalommal néptáncra, úszásra vagy akár más sporttevékenységre viszik a tanulókat. Mivel ezeket külsős helyeken szervezik, így addig más osztályoknak az intézmény tornatermében tudnak órát tartani.
A felmérések eredményei sem rózsásak
A 2022-es NETFIT felmérés adatai szerint a 12. évfolyamon a fiúk esetében az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent. A lányok esetében pedig csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
