Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.
Magyarország Kormánya nemrég egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy csaknem 1000 tornaszobát és tornatermet építettek az elmúlt tíz-tizenöt évben.
„Biztosítjuk a feltételeket a mindennapos testneveléshez”
- olvasható a közzétett posztban.
Önmagában ez az eredmény még jól is hangzik, ha viszont jobban a dolog mögé nézünk, akkor tisztán látható, hogy komoly problémák vannak a közoktatásban tanuló diákok testnevelésével.
Jelentősen romlott a diákok állóképessége, aggasztó adatokról számolt be a NETFIT.
2024 szeptemberétől minden diáknak - a versenysportolókat leszámítva - heti öt testnevelés órája van annak ellenére, hogy sok iskolában még mindig nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy egyes iskolák milyen problémákkal küszködnek azok után, hogy a heti 5 testnevelés órát kötelezővé tették. Akkor több szülő is megosztotta velünk a gyerekeik történeteit.
A fővárosban találni olyan általános iskolát, ahol helyhiány miatt például a felső tagozatos diákok gyakran csak az árnyéktalan udvaron vagy a környező macskaköves utcákon tudtak futni. Egy másik iskolában a szülő beszámolója szerint rossz időben a diákok a tanári és az ebédlő közötti folyosón tornáznak.
Több általános iskoláról is meséltek nekünk, ahol heti 1-2 alkalommal néptáncra, úszásra vagy akár más sporttevékenységre viszik a tanulókat. Mivel ezeket külsős helyeken szervezik, így addig más osztályoknak az intézmény tornatermében tudnak órát tartani.
A felmérések eredményei sem rózsásak
A 2022-es NETFIT felmérés adatai szerint a 12. évfolyamon a fiúk esetében az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent. A lányok esetében pedig csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
