Egy kivétellel mindegyik elitgimiben rontottak a hatodikosok.
Az Oktatási Hivatal márciusban hozta nyilvánosságra a 2024-es kompetenciamérés eredményeit, amelyből kiderült, hogy matekból minden évfolyamon rosszabb eredmények születtek, mint az előző évben.
A hatodikosok országos átlaga csak 1464 pont volt. A legjobban a budapesti diákok teljesítettek, hiszen átlagban 1522 pontot szereztek. A képzeletbeli dobogó második fokára Vas megyei hatodikosok állhattak fel (1504 pont), míg a harmadik helyet a Csongrád-Csanád megyei tanulók (1487 pont) érték el. Azt érdemes megjegyezni, hogy tavaly a hatodikosoknál matekból a főváros mellett ugyanezek a megyék végeztek élen, de akkor a top3-ba 1500 alatti eredménnyel nem lehetett bejutni.
Ezután megnéztük, hogy melyik budapesti gimnáziumban szerezték a 6. osztályba járók a legtöbb pontot a 2024-es kompetenciamérésen matekból.
A top10-es lista a következőképpen alakult:
Az adatokból látszik, hogy a Radnótit leszámítva mindegyik topgimiben visszaestek matekból a pontszámok. Legjobban a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium romlott a hatodikosok teljesítménye, hiszen 86 ponttal értek el kevesebb pontot, mint kortársaik az előző évben.
A kompetenciamérések eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
