Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A maximálisan kiszabható időre javítóintézeti nevelésre ítélték a támadót.
Zárt tárgyaláson a Győri Törvényszék négy év javítóintézeti nevelést szabott ki arra a bőnyi lányra, aki tavaly április 29-én egy tanítási óra után hátba szúrta osztálytársát – írja a Telex.
Az akkor hatodikos diáklány egy otthonról hozott 20 centiméteres konyhakéssel támadt az osztálytársára, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett, és mentőhelikopterrel szállították kórházba.
Az elítélt lány súlyos családi problémákkal küzdött, és sötét gondolatok gyötörték. Mielőtt megtámadta diáktársát, egy listát készített az osztály ülésrendjéről, amin 23 széket rajzolt fel, és 18-at beikszelt. Miután az édesanyja elköltözött otthonról, úgy döntött, hogy az iskolában ártani fog az osztálytársainak, mert úgy érezte, utálják őt.
Korábban az ügyészség előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolta meg a lányt, aki a bűncselekményt beismerte, és lemondott volna a tárgyalásról, de a bíróság szükségesnek látta a meghallgatásokat. Egy napon belül pedig megszületett az ítélet: előre kitervelten, egy 14 év alatti személy ellen elkövetett emberölési kísérlet miatt ítélték el.
A javítóintézeti nevelés akár egy év után is befejeződhet, ha a szakemberek úgy látják, hogy a lány megfelelő fejlődést mutat. Az eddigi tapasztalatok szerint a nevelés pozitív hatással volt rá, de még nem érte el teljes célját.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.