Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A tavaly elkövetett tette után javítóintézeti nevelést indítványoztak a támadó diáknak.
Előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolta meg az ügyészség azt a bőnyi lányt - tette közzé a Telex a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közleményét.
Az ügyészség javítóintézeti nevelést indítványozott annak az elkövetéskor 12 éves lánynak, aki 2024 tavaszán egy 20 centiméter pengehosszúságú késsel hátba szúrta az egyik osztálytársát. Az ügyben várhatóan a Győri Törvényszék hoz majd döntést.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, 2024 áprilisában egy hatodikos lány óra közben szívtájékon szúrta osztálytársát a Győrhöz közeli Bőnyben.
A vádirat szerint a kiskorú szüleinek kapcsolatában gondok voltak, amit a gyerek nehezen élt meg. A bűncselekmény elkövetését megelőző hétvégén a szülők sokadszorra is összevesztek, az édesanya - mivel tartott a férje bántalmazásától - rendőri segítséget is kért. A vitának az lett a vége, hogy tavaly tavasszal egy nap az apa közölte az anyával, hogy hagyja el a házat, és kidobálta a ruháit. A vádlott édesanyja vasárnap elköltözött otthonról, de a lányát nem tudta magával vinni.
Miután a vádlott édesanyja elköltözött otthonról, a vádlott arra az elhatározásra jutott, hogy másnap az iskolában lemészárolja az osztálytársait. Reggel az iskolatáskájába betette az általa elkészített „halállistát”, valamint egy megélezett kést, és elment az iskolába. Az iskolában elővette táskájából a 20 cm pengehosszúságú kést, felállt, és az előtte a padban ülő 12 éves sértettet hátba szúrta
- olvasható a közleményben.
Az ügyészség a 12 éves elkövetőt előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletével vádolta meg, és vele szemben javítóintézeti nevelés kiszabására tett indítványt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.