Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Szeptembertől ingyenesen végezhetik el a jogosítványszerzéshez szükséges KRESZ- és egészségügyi tanfolyamot a végzős középiskolások. Hiába végezték el azonban ezeket, számos iskola még mindig nem szervezett vizsgát, holott az érettségi vészesen közeleg.
2025. március 10-ig 986 helyszínen az iskolai KRESZ tanfolyamot 3052, elsősegélytanfolyamot 3678 tanuló fejezte be- derül ki a Belügyminisztérium Népszavának küldött adataiból.
Mint ahogy azt az Eduline-on is megírtuk, Tuzson Bence igazságügyi miniszter tavaly márciusban írt arról a Facebookon, hogy szeptember 1-től „az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak. Ebbe beletartoznak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák, vizsgák is.”
Nem sokkal később a miniszter pontosított; az állam 2024. szeptemberétől csak a jogosítványszerzéshez szükséges KRESZ- és egészségügyi oktatást teszi ingyenesen elérhetővé a diákok számára, a gyakorlati oktatást pedig egyelőre csak pilot jelleggel indították el az arra kijelölt iskolákban.
Januárig még csak 50 KRESZ vizsgát, és 31 egészségügyi vizsgát szerveztek meg az iskolák, így tehát márciusra jelentősen nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik éltek az ingyenes lehetőséggel. Ez ugyanakkor még mindig csak töredéke annak, hogy az ingyenes KRESZ- és egészségügyi vizsgákra jelentkező diákok teljes létszáma decemberben 15 ezer fő körül mozgott, jelenleg pedig 17 ezer diák körül járhat. Eddig tehát csupán a jelentkezők körülbelül 20-25 százaléka fejezte be az iskolai jogosítvány ingyen elérhető moduljait.
A Népszavának nyilatkozó szülőket bosszantja, hogy számos iskola még mindig nem tett eleget az elvárásoknak. Az országban ugyanis körülbelül kétezer középiskola működik, amiknek csak nagyjából felében zajlottak eddig KRESZ-vizsgák.
Egy édesanya például azt mondta; a fia már október végére végzett a KRESZ- és elsősegély tanfolyammal, az iskolája viszont azóta sem szervezett belőle vizsgát, holott lassan elkezdődik a tavaszi érettségi vizsgaidőszak.
"Hiába kérdeztük az igazgatót, semmilyen tájékoztatás nem tudott adni" - mondta.
A felháborodott szülőt a Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközpont arról tájékoztatta, az iskola helyett akkor tudnak náluk vizsgázni, ha fizetnek, a 20 éven aluliaknak járó legfeljebb 25 ezer forintos támogatástól viszont elesnek. Ugyanakkor a szülőt feltehetően rosszul tájékoztatták, mert a Belügyminisztérium a Népszavának ezzel ellentétes választ adott; azt írták, jár a támogatás a diáknak ebben az esetben is.
Regisztrációs díjat kérnek
A lapnak egy érintett pedagógus azt nyilatkozta; az intézményben, ahol tanít, szerveztek vizsgát, de ezekre csak 2-3 tanuló ment el. Mire ugyanis az iskola megszervezte azt, addigra a diákok megunták a várakozást és autósiskolákon keresztül vizsgáztak le, ezért viszont regisztrációs díjat kértek tőlük.
Hoffman Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) alelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta; akadnak olyan autósiskolák, ahol ezzel próbálják „behozni” az iskolai tanfolyamok miatt kiesett összeget. Előfordul, hogy ez az összeg akár 30-40 ezer forint is lehet, ugyanakkor kiemelte, hogy ez egy bevett üzleti modell, ami nem csak az „ingyenes” diákokat sújtja, hanem más autósiskolából átjelentkezőket is.
"Úgy tűnik, az iskolai ingyenes tanfolyamok és vizsgák után, szép sorjában érkeznek az autósiskolákhoz a tanulók, hogy megkezdjék a gyakorlati vezetést, a kísérleti program ugyanis továbbra is csak Szolnokon működik a honvédség kötelékében" - tette hozzá.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.