Vezetni tanultok? Így kaphatjátok vissza a KRESZ vizsgátok árát

Már most is ingyenes lehet a kresz tanfolyamotok és vizsgátok, ha tudjátok, hogyan igényeljétek vissza azok árát. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

"A Kormány 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelete szerint a sikeresen letett „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek vizsga díjához, illetve a hozzá kapcsolódó közlekedési alapismeretek tanfolyam díjához támogatás igényelhető" - olvasható a Magyar Államkincstár honlapján.

A támogatást azok vehetik igénybe, akik a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges sikeres közlekedési alapismeretek vizsgát 2018. július 1-jét követően tettlék, és a vizsga napján a 20. életévüket még nem töltötték be, vagy - amennyiben a 20. életévüket már betöltötték - csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesültek, és a támogatást korábban még nem vették igénybe.

A visszaigényelhető támogatás összege a tanfolyam és a sikeres vizsga ténylegesen megfizetett díja, de legfeljebb 25 ezer forint. Az igényléshez pedig ki kell töltenetek a támogatás iránti kérelmet és a szükséges mellékletekkel együtt eljuttatni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának.

Az igényléshez kötelező csatolni egy igazolást a közlekedési alapismeretek tanfolyam díjának és a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga díjának megfizetéséről, amin szerepel a vizsgázó neve.

"A díjak összegét és befizetését a közúti járművezető képzőszerv által kiállított igazolással javasoljuk bizonyítani" - írják.

Az ügyintézést a 18. életévét betöltött vizsgázó maga is elindíthatja, 18 év alatti vizsgázó esetén pedig annak szülője vagy gondviselője.

"A támogatás iránti kérelem a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éven belül terjeszthető elő. A megjelölt határidő jogvesztő" - teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.