Ezekbe a középiskolákba (szinte) bármikor be lehet iratkozni

Igaz, egy nagyon fontos szempontot mérlegelni kell.

  • Székács Linda

Javában zajlanak a szóbeli felvételi vizsgák azokban a középiskolákban, ahol ez is a felvételi rendszer részét képezi. A diákok egy részének csak az írásbeli felvételi vizsgát kellett megírni, de olyan tanulók is vannak, akik olyan középfokú intézménybe jelentkeztek, ahol csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe a felvételhez.

Hogy kit és hova vesznek fel, az majd csak május 5-én derül ki. Ekkor kapjátok meg a sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválaszott középiskoláktól.

Amennyiben rossz hírt kaptok és egyik kiválasztott középiskolába sem vettek fel titeket, akkor sincs minden veszve. Azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, május 12. és augusztus 31. között rendkívüli felvételit tartanak, ekkor viszont a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.

Van viszont egy másik lehetőség is, amiről lehet, hogy kevesen tudnak. Ezek a nemzetközi iskolák, ahová rendszerint teljesen máshogy lehet bekerülni, mint a magyar rendszerű intézményekbe. A nemzetközi iskolák többségébe ugyanis szinte bármikor - előzetes egyeztetést követően - el lehet látogatni és jelentkezni is. Van viszont egy "buktatója", ezeknek az intézményeknek, mégpedig a rendkívül magas, félévente akár több millió forintos tandíjak. Cserébe azonban ezeket az iskolákat jellemzően alacsonyabb osztálylétszám, személyre szabottabb figyelem, nemzetközi környezet és számos iskolán kívüli program jellemzi amellett, hogy külföldi rendszerben tanulhattok és szerezhettek érettségit.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a felvételi módja és rendje iskolánként eltérő lehet. Amennyiben ezen intézmények valamelyikébe szeretnétek jelentkezni, mindenképp nézzetek utána az iskolák honlapjain annak, hogy mik az ehhez szükséges feltételek.

A Magyarországon működő nemzetközi iskolákat ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.