A visszajelzések alapján úgy tűnik, mára már automatikussá vált a telefonok leadása az iskolákban.
A Népszava megkeresésére 24 tankerületi központ számolt be arról, hogyan zajlik iskoláikban a telefonok beszedése. A legtöbb válasz szerint:
„az okoseszközök begyűjtését az iskolák házirendje szabályozza, ennek betartatása és ellenőrzése az iskolaigazgatók hatásköre.”
A lap érdeklődésére a KK azt közölte, hogy „az iskolákat fenntartó tankerületi központok kötelessége, hogy az adott iskola betartsa a jogszabályokat.” Ezzel ellentétben viszont a tankerületi központok vezetői úgy tudják, hogy az okoseszközökkel kapcsolatos szabályok betartatása ez az intézményvezetők feladata.
A visszajelzések alapján az látható, hogy a tankerületi központok eltérően kezelik a mobiltelefon-használatra vonatkozó szabályozást: van, ahol rendszeres visszajelzéseket kérnek, mások pedig az iskolákra bízzák a megvalósítást.
A megszólaló tankerületek egyelőre nem tervezik a mobiltelefon-használatlának ellenőrzését, volt, ahol azt is elmondták, hogy erre nem is lenne szükség, mivel „egy igazgatótól elvárható, hogy ismerje a jogszabályokat és betartsa azokat.”
Több helyen a diákok reggel szekrénybe helyezik telefonjaikat, máshol pedagógusok gyűjtik be azokat. Egyes intézményeknél a kezdetben azonban nehézséget okozott a szabályok betartása, például a késve érkező zárható szekrények miatt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
