A tankerületi központok bíznak az iskolákban

A visszajelzések alapján úgy tűnik, mára már automatikussá vált a telefonok leadása az iskolákban.

A Népszava megkeresésére 24 tankerületi központ számolt be arról, hogyan zajlik iskoláikban a telefonok beszedése. A legtöbb válasz szerint:

„az okoseszközök begyűjtését az iskolák házirendje szabályozza, ennek betartatása és ellenőrzése az iskolaigazgatók hatásköre.”

A Klebelsberg Központ (KK) korábbi tájékoztatása szerint nem lehet „szekrénypénzt” szedni a diákoktól, azonban több olyan iskoláról is tudni, ahol 5-6 ezer forintot is elkérnek a mobilok tárolásáért.

A lap érdeklődésére a KK azt közölte, hogy „az iskolákat fenntartó tankerületi központok kötelessége, hogy az adott iskola betartsa a jogszabályokat.” Ezzel ellentétben viszont a tankerületi központok vezetői úgy tudják, hogy az okoseszközökkel kapcsolatos szabályok betartatása ez az intézményvezetők feladata.

A visszajelzések alapján az látható, hogy a tankerületi központok eltérően kezelik a mobiltelefon-használatra vonatkozó szabályozást: van, ahol rendszeres visszajelzéseket kérnek, mások pedig az iskolákra bízzák a megvalósítást.

A megszólaló tankerületek egyelőre nem tervezik a mobiltelefon-használatlának ellenőrzését, volt, ahol azt is elmondták, hogy erre nem is lenne szükség, mivel „egy igazgatótól elvárható, hogy ismerje a jogszabályokat és betartsa azokat.”

Több helyen a diákok reggel szekrénybe helyezik telefonjaikat, máshol pedagógusok gyűjtik be azokat. Egyes intézményeknél a kezdetben azonban nehézséget okozott a szabályok betartása, például a késve érkező zárható szekrények miatt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.