A visszajelzések alapján úgy tűnik, mára már automatikussá vált a telefonok leadása az iskolákban.
A Népszava megkeresésére 24 tankerületi központ számolt be arról, hogyan zajlik iskoláikban a telefonok beszedése. A legtöbb válasz szerint:
„az okoseszközök begyűjtését az iskolák házirendje szabályozza, ennek betartatása és ellenőrzése az iskolaigazgatók hatásköre.”
A lap érdeklődésére a KK azt közölte, hogy „az iskolákat fenntartó tankerületi központok kötelessége, hogy az adott iskola betartsa a jogszabályokat.” Ezzel ellentétben viszont a tankerületi központok vezetői úgy tudják, hogy az okoseszközökkel kapcsolatos szabályok betartatása ez az intézményvezetők feladata.
A visszajelzések alapján az látható, hogy a tankerületi központok eltérően kezelik a mobiltelefon-használatra vonatkozó szabályozást: van, ahol rendszeres visszajelzéseket kérnek, mások pedig az iskolákra bízzák a megvalósítást.
A megszólaló tankerületek egyelőre nem tervezik a mobiltelefon-használatlának ellenőrzését, volt, ahol azt is elmondták, hogy erre nem is lenne szükség, mivel „egy igazgatótól elvárható, hogy ismerje a jogszabályokat és betartsa azokat.”
Több helyen a diákok reggel szekrénybe helyezik telefonjaikat, máshol pedagógusok gyűjtik be azokat. Egyes intézményeknél a kezdetben azonban nehézséget okozott a szabályok betartása, például a késve érkező zárható szekrények miatt.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
