Érettségi 2025: ezekben a történelem tételekben kértek a ChatGPT segítségét az érettségizők

Ipari forradalom, athéni demokrácia, illetve az Anjou-kor és Mátyás idejének gazdasága. De nem csak a középszintű érettségi tételeiben kérték az MI segítségét a diákok, hanem emelten is.

  • Rodler Lili

A ChatGPT kifejezetten hasznos tud lenni, ha nagyobb témákat kell összefoglalni röviden. A magyar diákok is előszeretettel használják ezért, de a világon egyre többen támaszkodnak a segítségére. Meg is kérdeztük a mesterséges intelligenciát, hogy melyik tételekben kérték az idén érettségiző diákok a leggyakrabban a segítségét.

Az MI válaszai szerint a középszintű töriérettségi tételek közül ezekben kértek segítséget:

  • Az Anjou-kor és Mátyás korának gazdasága a Magyar Királyságban: A középkori magyar gazdaság fejlődése és jellemzői ezen időszakokban.
  • Az ipari forradalom első és második hulláma: Az ipari forradalom szakaszai és hatásai a társadalomra és gazdaságra.
  • Az athéni demokrácia működése: Az ókori Athén demokratikus rendszerének felépítése és működése.
  • A náci ideológia és propaganda: A náci Németország ideológiájának és propagandájának jellemzői.
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon: Az 1956-os események okai, lefolyása és következményei.

Az emelt szintű történelemérettségi tételei közül pedig ezekben a témakörökben:

  • Ókori államberendezkedések: Az ókori Görögország és Róma politikai rendszerei, például az athéni demokrácia és a római köztársaság működése.
  • A 19. század eszméi: Olyan eszmék, mint a liberalizmus, nacionalizmus és szocializmus kialakulása és hatása Európában.
  • Magyar-török küzdelmek a 15-17. században: A magyar királyság és az Oszmán Birodalom közötti konfliktusok, például a mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
  • Kommunista hatalomátvételek: A kommunista rendszerek kialakulása Közép- és Kelet-Európában, különös tekintettel Magyarországra.
  • A mai Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere: Az ország jelenlegi politikai berendezkedése és a választási rendszer működése.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.