Középiskolai felvételi: mutatjuk, milyen ponthatárokkal hívják be szóbelizni a negyedikeseket

A legtöbb iskolában csak a magyar és matek központi írásbeli eredmények alapján számolják a pontokat.

2025-ben március 3-20. között tartják a szóbeli felvételi vizsgákat azokban a középiskolákban, ahol a felvételi tájékoztató alapján ez is a pontszámítás és a felvétel feltételét képezi.

Ha az iskola kéri a szóbeli felvételit is, akkor annak behívási ponthatárait az iskolák a honlapjaikon teszik közzé, vagy arról tájékoztatást küldenek a hozzájuk jelentkező diákoknak.

HVG Középiskolai rangsor 2025

Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 25-től az újságárusoknál is beszerezhető.

Fontos tudni, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, ezért van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.

Mutatjuk gimnáziumonként a negyedikesek szóbeli behívási ponthatárait:

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 4. hely)

  • általános: 91/100 pont

Csak a magyar és a matek központi írásbeli eredménye alapján hívják be a diákokat a szóbelire.

Deák Téri Evangélikus Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 7. hely)

  • általános: 86/100 pont

Szóbeli vizsgára azokat a diákokat hívják be, akik elérték ezt a ponthatárt központi írásbelin és benyújtották a felekezeti kötődésről szóló igazolást.

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 9. hely)

  • általános: 86/100 pont

Azokat a diákokat hívják be a szóbeli felvételire, akik a magyar és a matematika írásbelin (az összesen szerezhető 100 pontból) legalább 86 pontot értek el.

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 20. hely)

  • általános: minimum 125 pont

A szóbeli beszélgetésre a hozott pontszámok alapján (általános iskolai + írásbeli eredmények) hívják be a diákokat.

Erre a cikkünkre kattintva mutatjuk, hány ponttól hívták be szóbelizni a hatodikosokat.

A nyolcadikosok szóbeli behívási ponthatárairól részletesen az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.