Már az Oktatási Hivatal szerint is osztályozható a kompetenciamérés

Pár nappal ezelőttig még méltánytalannak és indokolatlannak tartották, most már azonban ezek a pontok nem szerepelnek az OH honlapján.

  • Székács Linda

Gyorsan a kormányéhoz igazította az álláspontját a kompetenciamérésekkel kapcsolatban az Oktatási Hivatal - vette észre a Tanítanék.

Míg a honlapjukon a kompetenciamérések osztályozásával kapcsolatban február 22-ig azt írták; az szakmailag nem indokolt, a digitális rendszerben nem lehetséges és nem is lehet méltányos teljesítményskálát kialakítani, az osztályozást javasló belügyminisztériumi rendelettervezet megjelenése után ezek a pontok lekerültek a honlapról. Csupán annyi maradt ott, hogy a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon. Tájékoztatást a mérésekkel kapcsolatban ugyanakkor a jogszabály megjelenését követően fognak adni.

A változás azt követően jött, hogy a kormány honlapján megjelent egy rendelettervezet, amely szerint március 1-től osztályoznák a kompetenciaméréseket.

Az ezzel kapcsolatos nyílt levelében a Tanítanék azt írja; ez egy átgondolatlan, igazságtalan és méltánytalan intézkedés.

"Az osztályozás igazságtalan, torzítja a valós teljesítményt. Egy ilyen döntés nem a diákok fejlődését segíti, hanem tovább mélyíti a szociális és családi különbségeket, hátrányba sodorva sokakat" - teszik hozzá a nyílt levelükben.

Ebben követelik a(z);

  • a kompetenciamérés osztályozásának azonnali visszavonását,
  • a mérés eredményeinek kizárólag tájékoztató és fejlesztési célú felhasználását,
  • a diákok, szülők és tanárok teljes körű tájékoztatását minden oktatási változásról,
  • kellő felkészülési idő biztosítását minden új értékelési rendszer előtt,

valamint azt, hogy a Kormány ne avatkozzon bele az iskolai osztályozásba.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.