Mégsem olyan népszerű az iskolai sportlövészet, ahogy azt a Belügyminisztérium állítja

Országszerte 26 iskolában elérhető a sportág testnevelésóra vagy szakkör keretében, mégis ezernél is kevesebb diák űzi.

  • Rodler Lili

Bár a tárca szerint a sportlövészet népszerű a diákok körében, a közölt adatok alapján a sportágat az általános iskolákban és a gimnáziumokban összesen a gyerekek 0,13 százaléka gyakorolja rendszeresen iskolai keretek között – tudta meg a Népszava a Belügyminisztériumtól.

A hírportál a tárca közlésére hivatkozva azt írja, hogy jelenleg összesen 26 iskolában érhető el a sportlövészet testnevelésóra keretében vagy délutáni szakkör részeként. A különböző programokban csaknem ezer tanuló vesz részt önkéntesen, a szülők hozzájárulásával.

Először 2017 márciusában foglalkoztunk a témával, hogy a kormány új sportágakat szeretne bevezetni az iskolai testnevelésórák kiegészítéseként. Többek között a szóban forgó sportlövészetet és több másfélé küzdősportot is számításba vettek. Nem sokkal később az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elkezdte felmérni, mely iskolákban alakítható ki lőtér. Akkor a Pedagógusok Szakszervezete felől érkező kritikákra Maruzsa úgy reagált, hogy egy diáknak sem teszik kötelezővé a sportlövészetet, csupán csak, mint választható szakkör, vagy a mindennapos testnevelés keretén belül előforduló sportágról lesz szó.

„A sportlövészet biztonságos olimpiai sportág, az ehhez szükséges iskolai helyszíneket pedig a legnagyobb körültekintéssel alakítják ki.” – zárta le a vitát akkor a minisztérium.

A BM tájékoztatása szerint jelenleg 6 tankerületi fenntartású iskolában van aktív használatban lévő lőtér, amelyek közül kettő jött létre 2017 óta. Számos iskola külső helyszínen szervezi meg a sportlövészetet, négy iskolában választhatják a tanulók a testnevelésórán belül a sportot, a többiben délutáni szakkör részeként van lehetőség a gyakorlására.

A Népszava érdeklődésére azt is elárulták, hogy minden iskolában a sportlövészetet az adott klub vezetői, illetve azok a pedagógusok tartják, akik a sportághoz szükséges ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. Olyanra is van példa, hogy a Magyar Tartalékosok Szövetségének helyi szervezete biztosítja a képzett lővezetőket.

„A sportlövészeti oktatáson a tanulók 10 éves koruktól vehetnek részt, a sportcélú fegyverek tárolása pedig a mindenkori biztonsági követelményeknek megfelelően történik” -tette hozzá a minisztérium.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.