Országszerte 26 iskolában elérhető a sportág testnevelésóra vagy szakkör keretében, mégis ezernél is kevesebb diák űzi.
Bár a tárca szerint a sportlövészet népszerű a diákok körében, a közölt adatok alapján a sportágat az általános iskolákban és a gimnáziumokban összesen a gyerekek 0,13 százaléka gyakorolja rendszeresen iskolai keretek között – tudta meg a Népszava a Belügyminisztériumtól.
A hírportál a tárca közlésére hivatkozva azt írja, hogy jelenleg összesen 26 iskolában érhető el a sportlövészet testnevelésóra keretében vagy délutáni szakkör részeként. A különböző programokban csaknem ezer tanuló vesz részt önkéntesen, a szülők hozzájárulásával.
Először 2017 márciusában foglalkoztunk a témával, hogy a kormány új sportágakat szeretne bevezetni az iskolai testnevelésórák kiegészítéseként. Többek között a szóban forgó sportlövészetet és több másfélé küzdősportot is számításba vettek. Nem sokkal később az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elkezdte felmérni, mely iskolákban alakítható ki lőtér. Akkor a Pedagógusok Szakszervezete felől érkező kritikákra Maruzsa úgy reagált, hogy egy diáknak sem teszik kötelezővé a sportlövészetet, csupán csak, mint választható szakkör, vagy a mindennapos testnevelés keretén belül előforduló sportágról lesz szó.
„A sportlövészet biztonságos olimpiai sportág, az ehhez szükséges iskolai helyszíneket pedig a legnagyobb körültekintéssel alakítják ki.” – zárta le a vitát akkor a minisztérium.
A BM tájékoztatása szerint jelenleg 6 tankerületi fenntartású iskolában van aktív használatban lévő lőtér, amelyek közül kettő jött létre 2017 óta. Számos iskola külső helyszínen szervezi meg a sportlövészetet, négy iskolában választhatják a tanulók a testnevelésórán belül a sportot, a többiben délutáni szakkör részeként van lehetőség a gyakorlására.
A Népszava érdeklődésére azt is elárulták, hogy minden iskolában a sportlövészetet az adott klub vezetői, illetve azok a pedagógusok tartják, akik a sportághoz szükséges ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. Olyanra is van példa, hogy a Magyar Tartalékosok Szövetségének helyi szervezete biztosítja a képzett lővezetőket.
„A sportlövészeti oktatáson a tanulók 10 éves koruktól vehetnek részt, a sportcélú fegyverek tárolása pedig a mindenkori biztonsági követelményeknek megfelelően történik” -tette hozzá a minisztérium.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
