Mégsem olyan népszerű az iskolai sportlövészet, ahogy azt a Belügyminisztérium állítja

Országszerte 26 iskolában elérhető a sportág testnevelésóra vagy szakkör keretében, mégis ezernél is kevesebb diák űzi.

  • Rodler Lili

Bár a tárca szerint a sportlövészet népszerű a diákok körében, a közölt adatok alapján a sportágat az általános iskolákban és a gimnáziumokban összesen a gyerekek 0,13 százaléka gyakorolja rendszeresen iskolai keretek között – tudta meg a Népszava a Belügyminisztériumtól.

A hírportál a tárca közlésére hivatkozva azt írja, hogy jelenleg összesen 26 iskolában érhető el a sportlövészet testnevelésóra keretében vagy délutáni szakkör részeként. A különböző programokban csaknem ezer tanuló vesz részt önkéntesen, a szülők hozzájárulásával.

Először 2017 márciusában foglalkoztunk a témával, hogy a kormány új sportágakat szeretne bevezetni az iskolai testnevelésórák kiegészítéseként. Többek között a szóban forgó sportlövészetet és több másfélé küzdősportot is számításba vettek. Nem sokkal később az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elkezdte felmérni, mely iskolákban alakítható ki lőtér. Akkor a Pedagógusok Szakszervezete felől érkező kritikákra Maruzsa úgy reagált, hogy egy diáknak sem teszik kötelezővé a sportlövészetet, csupán csak, mint választható szakkör, vagy a mindennapos testnevelés keretén belül előforduló sportágról lesz szó.

„A sportlövészet biztonságos olimpiai sportág, az ehhez szükséges iskolai helyszíneket pedig a legnagyobb körültekintéssel alakítják ki.” – zárta le a vitát akkor a minisztérium.

A BM tájékoztatása szerint jelenleg 6 tankerületi fenntartású iskolában van aktív használatban lévő lőtér, amelyek közül kettő jött létre 2017 óta. Számos iskola külső helyszínen szervezi meg a sportlövészetet, négy iskolában választhatják a tanulók a testnevelésórán belül a sportot, a többiben délutáni szakkör részeként van lehetőség a gyakorlására.

A Népszava érdeklődésére azt is elárulták, hogy minden iskolában a sportlövészetet az adott klub vezetői, illetve azok a pedagógusok tartják, akik a sportághoz szükséges ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. Olyanra is van példa, hogy a Magyar Tartalékosok Szövetségének helyi szervezete biztosítja a képzett lővezetőket.

„A sportlövészeti oktatáson a tanulók 10 éves koruktól vehetnek részt, a sportcélú fegyverek tárolása pedig a mindenkori biztonsági követelményeknek megfelelően történik” -tette hozzá a minisztérium.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.