A 13 éves fiú hallotta, hogy korábban ilyeneket írtak az iskoláknak, ezért gondolta, hogy ezzel könnyedén megúszhatja az aznapi oktatást.
Egy nap alatt azonosították a nagykátai rendőrök a hétfőn két tápiószelei altalános iskolának is bombafenyegető üzenetet küldő kisfiút – közölte szerdán a rendőrség.
A levelet az iskola dolgozói hétfőn reggel nyitották meg és annak tartalmát látván azonnal értesítették a rendőrséget. A Nagykátai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya ismeretlen tettes ellen, közveszéllyel fenyegetés miatt büntetőeljárást indított.
A nyomozók alig 24 órán belül azonosították az iskola 4. osztályos diákját, aki a levelet küldte. A 13 éves fiút február 11-én meghallgatták, aki elismerte, hogy ő írta és ő küldte a levelet.
„Viccből csináltam, nem gondoltam, hogy elhiszik” – mondta a 13 éves kisfiú a meghallgatáson. Aztán arra hivatkozott, hogy hallott más iskolákról, ahol a gyerekek hasonlóan jártak el, hogy megússzák a tanítást vagy a dolgozatot. A szóban forgó fiú sem egy jó tanuló, illetve elmondása szerint nem is szeret iskolába járna.
A 24.hu úgy tudja, hogy a gyerek senkinek sem szólt arról, hogy mit tervez, és az anyjának is csak azt követően mondta el, hogy mit tett, miután rájött, hogy mekkora felfordulást csinált. Felkeresték a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét is, aki az üggyel kapcsolatban azt még hozzátette, hogy bármennyire is viccnek szánta a fiú és jó lehetőségnek tűnt az iskola kihagyására egy ilyen üzenet, a bombafenyegetés és pont egy ilyen érzékeny időszakban, amikor hazánkban és a környező országokban is sorozatosan bombariadók vannak, egyáltalán nem játék és nem vicces.
„Gyerekcsínynek tűnhet, de ez komoly bűncselekmény. Alapesetben három, súlyosabb esetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – mondta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
