„Viccből csináltam” – azonosították a tápiószelei bombával fenyegető gyereket

A 13 éves fiú hallotta, hogy korábban ilyeneket írtak az iskoláknak, ezért gondolta, hogy ezzel könnyedén megúszhatja az aznapi oktatást.

  • Rodler Lili

Egy nap alatt azonosították a nagykátai rendőrök a hétfőn két tápiószelei altalános iskolának is bombafenyegető üzenetet küldő kisfiút – közölte szerdán a rendőrség.

A levelet az iskola dolgozói hétfőn reggel nyitották meg és annak tartalmát látván azonnal értesítették a rendőrséget. A Nagykátai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya ismeretlen tettes ellen, közveszéllyel fenyegetés miatt büntetőeljárást indított.

A nyomozók alig 24 órán belül azonosították az iskola 4. osztályos diákját, aki a levelet küldte. A 13 éves fiút február 11-én meghallgatták, aki elismerte, hogy ő írta és ő küldte a levelet.

„Viccből csináltam, nem gondoltam, hogy elhiszik” – mondta a 13 éves kisfiú a meghallgatáson. Aztán arra hivatkozott, hogy hallott más iskolákról, ahol a gyerekek hasonlóan jártak el, hogy megússzák a tanítást vagy a dolgozatot. A szóban forgó fiú sem egy jó tanuló, illetve elmondása szerint nem is szeret iskolába járna.

A 24.hu úgy tudja, hogy a gyerek senkinek sem szólt arról, hogy mit tervez, és az anyjának is csak azt követően mondta el, hogy mit tett, miután rájött, hogy mekkora felfordulást csinált. Felkeresték a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét is, aki az üggyel kapcsolatban azt még hozzátette, hogy bármennyire is viccnek szánta a fiú és jó lehetőségnek tűnt az iskola kihagyására egy ilyen üzenet, a bombafenyegetés és pont egy ilyen érzékeny időszakban, amikor hazánkban és a környező országokban is sorozatosan bombariadók vannak, egyáltalán nem játék és nem vicces.

„Gyerekcsínynek tűnhet, de ez komoly bűncselekmény. Alapesetben három, súlyosabb esetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – mondta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.