Vádat emeltek a bőnyi lány ellen, aki szívtájékon szúrta az osztálytársát

A tavaly elkövetett tette után javítóintézeti nevelést indítványoztak a támadó diáknak.

Előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolta meg az ügyészség azt a bőnyi lányt - tette közzé a Telex a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közleményét.

Az ügyészség javítóintézeti nevelést indítványozott annak az elkövetéskor 12 éves lánynak, aki 2024 tavaszán egy 20 centiméter pengehosszúságú késsel hátba szúrta az egyik osztálytársát. Az ügyben várhatóan a Győri Törvényszék hoz majd döntést.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, 2024 áprilisában egy hatodikos lány óra közben szívtájékon szúrta osztálytársát a Győrhöz közeli Bőnyben.

A vádirat szerint a kiskorú szüleinek kapcsolatában gondok voltak, amit a gyerek nehezen élt meg. A bűncselekmény elkövetését megelőző hétvégén a szülők sokadszorra is összevesztek, az édesanya - mivel tartott a férje bántalmazásától - rendőri segítséget is kért. A vitának az lett a vége, hogy tavaly tavasszal egy nap az apa közölte az anyával, hogy hagyja el a házat, és kidobálta a ruháit. A vádlott édesanyja vasárnap elköltözött otthonról, de a lányát nem tudta magával vinni.

Miután a vádlott édesanyja elköltözött otthonról, a vádlott arra az elhatározásra jutott, hogy másnap az iskolában lemészárolja az osztálytársait. Reggel az iskolatáskájába betette az általa elkészített „halállistát”, valamint egy megélezett kést, és elment az iskolába. Az iskolában elővette táskájából a 20 cm pengehosszúságú kést, felállt, és az előtte a padban ülő 12 éves sértettet hátba szúrta

- olvasható a közleményben.

Az ügyészség a 12 éves elkövetőt előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletével vádolta meg, és vele szemben javítóintézeti nevelés kiszabására tett indítványt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.