Vádat emeltek a bőnyi lány ellen, aki szívtájékon szúrta az osztálytársát

A tavaly elkövetett tette után javítóintézeti nevelést indítványoztak a támadó diáknak.

Előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolta meg az ügyészség azt a bőnyi lányt - tette közzé a Telex a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közleményét.

Az ügyészség javítóintézeti nevelést indítványozott annak az elkövetéskor 12 éves lánynak, aki 2024 tavaszán egy 20 centiméter pengehosszúságú késsel hátba szúrta az egyik osztálytársát. Az ügyben várhatóan a Győri Törvényszék hoz majd döntést.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, 2024 áprilisában egy hatodikos lány óra közben szívtájékon szúrta osztálytársát a Győrhöz közeli Bőnyben.

A vádirat szerint a kiskorú szüleinek kapcsolatában gondok voltak, amit a gyerek nehezen élt meg. A bűncselekmény elkövetését megelőző hétvégén a szülők sokadszorra is összevesztek, az édesanya - mivel tartott a férje bántalmazásától - rendőri segítséget is kért. A vitának az lett a vége, hogy tavaly tavasszal egy nap az apa közölte az anyával, hogy hagyja el a házat, és kidobálta a ruháit. A vádlott édesanyja vasárnap elköltözött otthonról, de a lányát nem tudta magával vinni.

Miután a vádlott édesanyja elköltözött otthonról, a vádlott arra az elhatározásra jutott, hogy másnap az iskolában lemészárolja az osztálytársait. Reggel az iskolatáskájába betette az általa elkészített „halállistát”, valamint egy megélezett kést, és elment az iskolába. Az iskolában elővette táskájából a 20 cm pengehosszúságú kést, felállt, és az előtte a padban ülő 12 éves sértettet hátba szúrta

- olvasható a közleményben.

Az ügyészség a 12 éves elkövetőt előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletével vádolta meg, és vele szemben javítóintézeti nevelés kiszabására tett indítványt.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.