A szervezet szerint az érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni. A kompetenciamérés osztályozása pedig parancsuralmi intézkedés lenne.
Tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) a Köznevelési Államtitkárság sajtóban megjelent elképzelése ellen, miszerint a kompetenciamérést beleszámítanák a felvételi eljárásba, illetve a diákok év végi értékelésébe is.
A hvg360 nemrég arról számolt be, hogy az oktatási államtitkárságon arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy a tárca olyan szabályozást készít elő, amely alapján a diákok kompetenciamérési eredménye akár már idén tavasszal, érdemjegy formájában beleszámítana az év végi jegyükbe.
A lap megkereste a Belügyminisztériumot, ahonnan azt a választ kapták, hogy a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget is vizsgál, melyek egyértelművé tennék a tanulók számára, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság. De ennek kapcsán még nem született döntés.
A PDSZ közleménye szerint „a diákok értékelése önmagában egy nagyon összetett folyamat, a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.”
A kompetenciamérés ugyanis jelen formájában nem alkalmas arra, hogy valódi mérési eredményeket mutasson, mivel erőteljesen a lexikális tudás mérésének irányába tolódik. A célja viszont az lenne, hogy felmérje, az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit.
„A kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat”
- írja a PDSZ.
Arról nem is beszélve, hogy ezek a tervek rendkívül hátrányosan érintenék az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat, ami csak még jobban megnehezítené a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan pedig felgyorsítaná a leszakadásukat.
Mindezek miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli, hogy:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
