Tiltakozik a PDSZ a kompetenciamérések jeggyel történő értékelése ellen

A szervezet szerint az érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni. A kompetenciamérés osztályozása pedig parancsuralmi intézkedés lenne.

Tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) a Köznevelési Államtitkárság sajtóban megjelent elképzelése ellen, miszerint a kompetenciamérést beleszámítanák a felvételi eljárásba, illetve a diákok év végi értékelésébe is.

A hvg360 nemrég arról számolt be, hogy az oktatási államtitkárságon arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy a tárca olyan szabályozást készít elő, amely alapján a diákok kompetenciamérési eredménye akár már idén tavasszal, érdemjegy formájában beleszámítana az év végi jegyükbe.

A lap megkereste a Belügyminisztériumot, ahonnan azt a választ kapták, hogy a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget is vizsgál, melyek egyértelművé tennék a tanulók számára, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság. De ennek kapcsán még nem született döntés.

A PDSZ közleménye szerint „a diákok értékelése önmagában egy nagyon összetett folyamat, a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.”

A kompetenciamérés ugyanis jelen formájában nem alkalmas arra, hogy valódi mérési eredményeket mutasson, mivel erőteljesen a lexikális tudás mérésének irányába tolódik. A célja viszont az lenne, hogy felmérje, az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit.

„A kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat”

- írja a PDSZ.

Arról nem is beszélve, hogy ezek a tervek rendkívül hátrányosan érintenék az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat, ami csak még jobban megnehezítené a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan pedig felgyorsítaná a leszakadásukat.

Mindezek miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli, hogy:

  • a jogalkotó állítsa le a kompetenciamérések jeggyel történő értékelésére, illetve a felvételi pontokba való beszámítására vonatkozó terveit még azelőtt, hogy bármilyen jogszabálytervezetet megalkotna;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával állítsa helyre a kompetenciamérések relevanciáját;
  • adja vissza a pedagógusok és az iskolák autonómiáját, mivel helyi viszonylatokban fogják tudni eldönteni, hogy adott közösségben élő gyerekek számára milyen nevelési-oktatási folyamatra van szükség ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjanak fejlődni magukhoz képest;
  • szakértők, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával dolgozzon ki a szegregációt jelentős mértékben csökkentő, illetve megszüntető stratégiát!
Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.