Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A szervezet szerint az érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni. A kompetenciamérés osztályozása pedig parancsuralmi intézkedés lenne.
Tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) a Köznevelési Államtitkárság sajtóban megjelent elképzelése ellen, miszerint a kompetenciamérést beleszámítanák a felvételi eljárásba, illetve a diákok év végi értékelésébe is.
A hvg360 nemrég arról számolt be, hogy az oktatási államtitkárságon arról tájékoztatták a dolgozókat, hogy a tárca olyan szabályozást készít elő, amely alapján a diákok kompetenciamérési eredménye akár már idén tavasszal, érdemjegy formájában beleszámítana az év végi jegyükbe.
A lap megkereste a Belügyminisztériumot, ahonnan azt a választ kapták, hogy a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget is vizsgál, melyek egyértelművé tennék a tanulók számára, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság. De ennek kapcsán még nem született döntés.
A PDSZ közleménye szerint „a diákok értékelése önmagában egy nagyon összetett folyamat, a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.”
A kompetenciamérés ugyanis jelen formájában nem alkalmas arra, hogy valódi mérési eredményeket mutasson, mivel erőteljesen a lexikális tudás mérésének irányába tolódik. A célja viszont az lenne, hogy felmérje, az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit.
„A kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat”
- írja a PDSZ.
Arról nem is beszélve, hogy ezek a tervek rendkívül hátrányosan érintenék az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat, ami csak még jobban megnehezítené a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan pedig felgyorsítaná a leszakadásukat.
Mindezek miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli, hogy:
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.