Minimálisan veszik figyelembe a központi írásbeli eredményeit ezekben a középiskolákban

Nem mindenhol tesznek eleget a tankerületi ajánlásnak, helyette arról biztosítják a felvételizőket, hogy nyugodtan adják be a jelentkezésüket hozzájuk akkor is, ha a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye nem lett a legfényesebb.

  • Székács Linda

"A központi írásbeli dolgozat csak egy egyszeri pillanatfelvétel a gyerekek teljesítményéről, amit ezer más dolog befolyásol ott abban a pillanatban. Közel sem biztos, hogy a diák valóban a legjobb teljesítményt tudja kihozni magából abban a stresszhelyzetben. Ezért ne keseredjenek el, ha nem az elvárható szinten teljesített a gyermekük. Iskolánkban komplex módon szeretnénk megismerni a hozzánk jelentkező gyerekeket, nem a központi írásbeli eredménye az elsődleges szempont a felvételin" - jelent meg az alábbi bejegyzés a Budenz József Alapítványi Gimnázium honlapján.

Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.

Január 18-án körülbelül 68 ezer középisolába készülő diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren nyolcadikosok, körülbelül 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző negyedikesek voltak.

A feladatsorok a vélemények szerint nehezebbek voltak, mint a korábbi években. A nyolcadikosok magyar feladatlapjával kapcsolatban például Kovács Krisztina, a Webkurzus magyar-történelem szakos pedagógusa azt mondta;

"Bár egy csomó esetben úgy néztek ki a feladatok, mintha agyongyakoroltakkal találkoznának a gyerekek, viszont majdnem mindegyikben volt egy kis turpisság."

Míg Töreky Szilvia, a Webkurzus matematika tanára szerint a hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kellett adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.

Központi írásbeli 2025

Tovább fokozza a feszültséget az a tankerületi ajánlás, hogy a gimnáziumokba felvételizőknek legalább 50, a nyelvi előkészítős osztályokba készülőknek 60, míg a nyolc- és hatosztályos gimnáziumba készülő diákoknak 70 pontot kellene elérniük a központi írásbelin ahhoz, hogy bekerüljenek az állami intézményekbe.

Bár vannak iskolák, ahol ennek az ajánlásnak eleget tesznek, más intézmények arról biztosítják a felvételizőket, hogy hozzájuk akkor is jelentkezhetnek, ha nem érték ezeket az átlagpontszámokat.

A Budenz József Alapítványi Gimnázium mellett például a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium is azt írja a honlapján;

Iskolánk célja, hogy olyan diákoknak nyújtson magas színvonalú oktatást, akik elkötelezettek a Móricz iránt és azonosulni tudnak értékeinkkel. Ezért a fenntartói állásfoglalás értelmében a tájékoztatóban megjelölt minimális központi írásbeli ponthatárok ajánlás jellegűek, és nem zárkózunk el azoktól a jelentkezőktől sem, akik az ajánlott pontszám alatt teljesítettek az írásbelin. Minden jelentkező diák felvételi kérelmét befogadjuk és elbíráljuk.

A szintén budapesti Bethen Gábor Technikum pedig arról tájékoztatja a szülőket és felvételizőket, hogy a szóbeli felvételire való bejutásra elég összesen 7 pontot elérniük a felvételizőknek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.