Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nem mindenhol tesznek eleget a tankerületi ajánlásnak, helyette arról biztosítják a felvételizőket, hogy nyugodtan adják be a jelentkezésüket hozzájuk akkor is, ha a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye nem lett a legfényesebb.
"A központi írásbeli dolgozat csak egy egyszeri pillanatfelvétel a gyerekek teljesítményéről, amit ezer más dolog befolyásol ott abban a pillanatban. Közel sem biztos, hogy a diák valóban a legjobb teljesítményt tudja kihozni magából abban a stresszhelyzetben. Ezért ne keseredjenek el, ha nem az elvárható szinten teljesített a gyermekük. Iskolánkban komplex módon szeretnénk megismerni a hozzánk jelentkező gyerekeket, nem a központi írásbeli eredménye az elsődleges szempont a felvételin" - jelent meg az alábbi bejegyzés a Budenz József Alapítványi Gimnázium honlapján.
Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.
Január 18-án körülbelül 68 ezer középisolába készülő diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren nyolcadikosok, körülbelül 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző negyedikesek voltak.
A feladatsorok a vélemények szerint nehezebbek voltak, mint a korábbi években. A nyolcadikosok magyar feladatlapjával kapcsolatban például Kovács Krisztina, a Webkurzus magyar-történelem szakos pedagógusa azt mondta;
"Bár egy csomó esetben úgy néztek ki a feladatok, mintha agyongyakoroltakkal találkoznának a gyerekek, viszont majdnem mindegyikben volt egy kis turpisság."
Míg Töreky Szilvia, a Webkurzus matematika tanára szerint a hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kellett adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.
Tovább fokozza a feszültséget az a tankerületi ajánlás, hogy a gimnáziumokba felvételizőknek legalább 50, a nyelvi előkészítős osztályokba készülőknek 60, míg a nyolc- és hatosztályos gimnáziumba készülő diákoknak 70 pontot kellene elérniük a központi írásbelin ahhoz, hogy bekerüljenek az állami intézményekbe.
Bár vannak iskolák, ahol ennek az ajánlásnak eleget tesznek, más intézmények arról biztosítják a felvételizőket, hogy hozzájuk akkor is jelentkezhetnek, ha nem érték ezeket az átlagpontszámokat.
A Budenz József Alapítványi Gimnázium mellett például a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium is azt írja a honlapján;
Iskolánk célja, hogy olyan diákoknak nyújtson magas színvonalú oktatást, akik elkötelezettek a Móricz iránt és azonosulni tudnak értékeinkkel. Ezért a fenntartói állásfoglalás értelmében a tájékoztatóban megjelölt minimális központi írásbeli ponthatárok ajánlás jellegűek, és nem zárkózunk el azoktól a jelentkezőktől sem, akik az ajánlott pontszám alatt teljesítettek az írásbelin. Minden jelentkező diák felvételi kérelmét befogadjuk és elbíráljuk.
A szintén budapesti Bethen Gábor Technikum pedig arról tájékoztatja a szülőket és felvételizőket, hogy a szóbeli felvételire való bejutásra elég összesen 7 pontot elérniük a felvételizőknek.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).