Ilyen pontokat értek el a nyolcadikos felvételizők az ország legjobb gimnáziumaiban

50 pontból közel 40. Ilyen átlagpontszámot értek el azok a diákok, akik az ország legkiválóbb középiskolájában írták a központi írásbeli felvételit. Bár kevés iskola osztja meg, milyen eredmények születtek náluk, a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján az ország legjobb intézményei közül szemezgettünk.

  • Székács Linda

Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.

1. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

A HVG 2025-ös gimnáziumi rangsorában első helyen szereplő Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumban magyarból a maximálisan megszerezhető 50 pontból átlagosan 39,48 pontot értek el azok a diákok, akik ebben az intézményben írták a központi írásbeli felvételit. Matematikából pedig a maximális 50 pontból átlagosan 39,94 pontot szereztek.

A diákok fele 100-ból 84 pontot írt.

2. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)

Az ország második legjobb gimnáziumában magyarból átlagosan 32,18 pontot, matematikából pedig 32,17 pontot értek el a kilencedik osztályba készülő felvételizők.

24. Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

A középiskolai rangsorban idén a 24. helyen szereplő Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban összesen 49 nyolcadikos írta meg a központi felvételi vizsgát. Az átlag 36,3 pont lett magyarból, míg matematikából 32,2 pont.

Nem mindenki felvételizik ezekbe az intézményekbe

Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2025. február 20-ig kell eldönteniük.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.