Nem mindenhol tesznek eleget a tankerületi ajánlásnak, helyette arról biztosítják a felvételizőket, hogy nyugodtan adják be a jelentkezésüket hozzájuk akkor is, ha a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye nem lett a legfényesebb.
"A központi írásbeli dolgozat csak egy egyszeri pillanatfelvétel a gyerekek teljesítményéről, amit ezer más dolog befolyásol ott abban a pillanatban. Közel sem biztos, hogy a diák valóban a legjobb teljesítményt tudja kihozni magából abban a stresszhelyzetben. Ezért ne keseredjenek el, ha nem az elvárható szinten teljesített a gyermekük. Iskolánkban komplex módon szeretnénk megismerni a hozzánk jelentkező gyerekeket, nem a központi írásbeli eredménye az elsődleges szempont a felvételin" - jelent meg az alábbi bejegyzés a Budenz József Alapítványi Gimnázium honlapján.
Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.
Január 18-án körülbelül 68 ezer középisolába készülő diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren nyolcadikosok, körülbelül 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző negyedikesek voltak.
A feladatsorok a vélemények szerint nehezebbek voltak, mint a korábbi években. A nyolcadikosok magyar feladatlapjával kapcsolatban például Kovács Krisztina, a Webkurzus magyar-történelem szakos pedagógusa azt mondta;
"Bár egy csomó esetben úgy néztek ki a feladatok, mintha agyongyakoroltakkal találkoznának a gyerekek, viszont majdnem mindegyikben volt egy kis turpisság."
Míg Töreky Szilvia, a Webkurzus matematika tanára szerint a hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kellett adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.
Tovább fokozza a feszültséget az a tankerületi ajánlás, hogy a gimnáziumokba felvételizőknek legalább 50, a nyelvi előkészítős osztályokba készülőknek 60, míg a nyolc- és hatosztályos gimnáziumba készülő diákoknak 70 pontot kellene elérniük a központi írásbelin ahhoz, hogy bekerüljenek az állami intézményekbe.
Bár vannak iskolák, ahol ennek az ajánlásnak eleget tesznek, más intézmények arról biztosítják a felvételizőket, hogy hozzájuk akkor is jelentkezhetnek, ha nem érték ezeket az átlagpontszámokat.
A Budenz József Alapítványi Gimnázium mellett például a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium is azt írja a honlapján;
Iskolánk célja, hogy olyan diákoknak nyújtson magas színvonalú oktatást, akik elkötelezettek a Móricz iránt és azonosulni tudnak értékeinkkel. Ezért a fenntartói állásfoglalás értelmében a tájékoztatóban megjelölt minimális központi írásbeli ponthatárok ajánlás jellegűek, és nem zárkózunk el azoktól a jelentkezőktől sem, akik az ajánlott pontszám alatt teljesítettek az írásbelin. Minden jelentkező diák felvételi kérelmét befogadjuk és elbíráljuk.
A szintén budapesti Bethen Gábor Technikum pedig arról tájékoztatja a szülőket és felvételizőket, hogy a szóbeli felvételire való bejutásra elég összesen 7 pontot elérniük a felvételizőknek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
