Nem mindenhol tesznek eleget a tankerületi ajánlásnak, helyette arról biztosítják a felvételizőket, hogy nyugodtan adják be a jelentkezésüket hozzájuk akkor is, ha a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye nem lett a legfényesebb.
"A központi írásbeli dolgozat csak egy egyszeri pillanatfelvétel a gyerekek teljesítményéről, amit ezer más dolog befolyásol ott abban a pillanatban. Közel sem biztos, hogy a diák valóban a legjobb teljesítményt tudja kihozni magából abban a stresszhelyzetben. Ezért ne keseredjenek el, ha nem az elvárható szinten teljesített a gyermekük. Iskolánkban komplex módon szeretnénk megismerni a hozzánk jelentkező gyerekeket, nem a központi írásbeli eredménye az elsődleges szempont a felvételin" - jelent meg az alábbi bejegyzés a Budenz József Alapítványi Gimnázium honlapján.
Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.
Január 18-án körülbelül 68 ezer középisolába készülő diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren nyolcadikosok, körülbelül 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző negyedikesek voltak.
A feladatsorok a vélemények szerint nehezebbek voltak, mint a korábbi években. A nyolcadikosok magyar feladatlapjával kapcsolatban például Kovács Krisztina, a Webkurzus magyar-történelem szakos pedagógusa azt mondta;
"Bár egy csomó esetben úgy néztek ki a feladatok, mintha agyongyakoroltakkal találkoznának a gyerekek, viszont majdnem mindegyikben volt egy kis turpisság."
Míg Töreky Szilvia, a Webkurzus matematika tanára szerint a hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kellett adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.
Tovább fokozza a feszültséget az a tankerületi ajánlás, hogy a gimnáziumokba felvételizőknek legalább 50, a nyelvi előkészítős osztályokba készülőknek 60, míg a nyolc- és hatosztályos gimnáziumba készülő diákoknak 70 pontot kellene elérniük a központi írásbelin ahhoz, hogy bekerüljenek az állami intézményekbe.
Bár vannak iskolák, ahol ennek az ajánlásnak eleget tesznek, más intézmények arról biztosítják a felvételizőket, hogy hozzájuk akkor is jelentkezhetnek, ha nem érték ezeket az átlagpontszámokat.
A Budenz József Alapítványi Gimnázium mellett például a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium is azt írja a honlapján;
Iskolánk célja, hogy olyan diákoknak nyújtson magas színvonalú oktatást, akik elkötelezettek a Móricz iránt és azonosulni tudnak értékeinkkel. Ezért a fenntartói állásfoglalás értelmében a tájékoztatóban megjelölt minimális központi írásbeli ponthatárok ajánlás jellegűek, és nem zárkózunk el azoktól a jelentkezőktől sem, akik az ajánlott pontszám alatt teljesítettek az írásbelin. Minden jelentkező diák felvételi kérelmét befogadjuk és elbíráljuk.
A szintén budapesti Bethen Gábor Technikum pedig arról tájékoztatja a szülőket és felvételizőket, hogy a szóbeli felvételire való bejutásra elég összesen 7 pontot elérniük a felvételizőknek.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
