Nagy meglepetés nem volt egyik matek vizsgasorban sem, de a hatodikosoknál és a nyolcadikosoknál néhány feladat megfogalmazása a szaktanár szerint okozhatott némi fejtörést.
51 ezer nyolcadikos, 10 ezer hatodikos és 7 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 18-án, szombaton.
A negyedikesek és a hatodikosok a vizsga után az Eduline-nak többnyire pozitívan nyilatkoztak a matekról, ehhez képest volt olyan nyolcadikos, aki szerint „olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek. „
Töreky Szilvia, a Webkurzus matematikatanára az Eduline kérdése elmondta, hogy a negyedikesek feladatsora matekból „kifejezetten barátságos, sőt talán túl könnyűre” sikeredett. Szerkezetében nagyon hasonlított a hatodikosok és a nyolcadikosok vizsgasorára.
„A feladatokat egyszerűen fogalmazták meg. A kutyás-macskás feladatnál például a lényeges információkat kiemelték, aláhúzták, ezzel gyakorlatilag vezették a diákok figyelmét” – emelte ki a szaktanár, aki szerint a vizsgasor azoknak, akik rendesen készültek, egyik feladat sem okozhatott különösebb nehézséget.
Töreky úgy fogalmazott, hogy a negyedikesekhez képest a hatodikosok már egy közepesen nehéz feladatsort kaptak, amiben a korábbi évekhez hasonlóan volt például algebra, grafikon-és táblázatelemzés, kombinatorika és mértékegységek átváltása.
„Bár a feladatok matematikailag nem voltak bonyolultak, de például hatos feladatban, amiben zászlókat kellett színezgetni, a megfogalmazás már nehezebb volt. A nyolcadik, futóversenyes példában is a szöveg értelmezése jelenthetett problémát” – tette hozzá.
A nyolcadikos matek központi írásbeli is a szaktanár közepesen nehéznek tartotta. Az algebrás és a mértékegységes példát viszont szerinte könnyen meg lehetett oldani.
„A harmadik, borítékos kombinatorikai feladatnál az okozhatott meglepetést, hogy pontosan annyi megoldás volt, mint amennyi helyet kihagytak. Ugyanis általában egy ilyen példánál több lehetőséget adnak, mint amennyi a helyes megoldások száma” – mondta Töreky, majd megjegyezte, hogy a koordináta-geometriás feladatban szokatlan lehetett, hogy egy deltoid területét kellett kiszámolni. Azonban négyzetháló miatt átdarabolás után az is ki tudott számolni, akinek hirtelen nem jutott eszébe a deltoid területképlete.
Szintén régen szerepelt feladatsorban kördiagram. A matektanár kiemelte, hogy aki tudta, hogy a középponti szög arányos a hozzájuk tartozó darabszámokkal, annak ez a feladat sem okozhatott gondot.
A hetes, szögszámolós feladat hozta a központi felvételi szintjét, de ennél nehezebb volt Töreky szerint a nyolcadik feladat hatványos kifejezése, ami sokaknak okozhatott fejtörést.
Az utolsó, labdás példában pedig szintén a feladat megfogalmazása lehetett bonyolult egy nyolcadikos diák számára.
Ha valaki rájött arra, hogy például tizenegy kivételével, mind piros, az igazából azt jelenti, hogy a kék meg a sárga együtt, az nagy eséllyel meg tudta határozni a piros labdák számát
– jegyezte meg a szaktanár.
Töreky szerint összességében a hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kell adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
