Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
51 ezer nyolcadikos, 10 ezer hatodikos és 7 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 18-án, szombaton.
A negyedikesek és a hatodikosok a vizsga után az Eduline-nak többnyire pozitívan nyilatkoztak a matekról, ehhez képest volt olyan nyolcadikos, aki szerint „olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek. „
Töreky Szilvia, a Webkurzus matematikatanára az Eduline kérdése elmondta, hogy a negyedikesek feladatsora matekból „kifejezetten barátságos, sőt talán túl könnyűre” sikeredett. Szerkezetében nagyon hasonlított a hatodikosok és a nyolcadikosok vizsgasorára.
„A feladatokat egyszerűen fogalmazták meg. A kutyás-macskás feladatnál például a lényeges információkat kiemelték, aláhúzták, ezzel gyakorlatilag vezették a diákok figyelmét” – emelte ki a szaktanár, aki szerint a vizsgasor azoknak, akik rendesen készültek, egyik feladat sem okozhatott különösebb nehézséget.
Töreky úgy fogalmazott, hogy a negyedikesekhez képest a hatodikosok már egy közepesen nehéz feladatsort kaptak, amiben a korábbi évekhez hasonlóan volt például algebra, grafikon-és táblázatelemzés, kombinatorika és mértékegységek átváltása.
„Bár a feladatok matematikailag nem voltak bonyolultak, de például hatos feladatban, amiben zászlókat kellett színezgetni, a megfogalmazás már nehezebb volt. A nyolcadik, futóversenyes példában is a szöveg értelmezése jelenthetett problémát” – tette hozzá.
A nyolcadikos matek központi írásbeli is a szaktanár közepesen nehéznek tartotta. Az algebrás és a mértékegységes példát viszont szerinte könnyen meg lehetett oldani.
„A harmadik, borítékos kombinatorikai feladatnál az okozhatott meglepetést, hogy pontosan annyi megoldás volt, mint amennyi helyet kihagytak. Ugyanis általában egy ilyen példánál több lehetőséget adnak, mint amennyi a helyes megoldások száma” – mondta Töreky, majd megjegyezte, hogy a koordináta-geometriás feladatban szokatlan lehetett, hogy egy deltoid területét kellett kiszámolni. Azonban négyzetháló miatt átdarabolás után az is ki tudott számolni, akinek hirtelen nem jutott eszébe a deltoid területképlete.
Szintén régen szerepelt feladatsorban kördiagram. A matektanár kiemelte, hogy aki tudta, hogy a középponti szög arányos a hozzájuk tartozó darabszámokkal, annak ez a feladat sem okozhatott gondot.
A hetes, szögszámolós feladat hozta a központi felvételi szintjét, de ennél nehezebb volt Töreky szerint a nyolcadik feladat hatványos kifejezése, ami sokaknak okozhatott fejtörést.
Az utolsó, labdás példában pedig szintén a feladat megfogalmazása lehetett bonyolult egy nyolcadikos diák számára.
Ha valaki rájött arra, hogy például tizenegy kivételével, mind piros, az igazából azt jelenti, hogy a kék meg a sárga együtt, az nagy eséllyel meg tudta határozni a piros labdák számát
– jegyezte meg a szaktanár.
Töreky szerint összességében a hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kell adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.
