Nem múlik ezen minden - ezt az elvet vallja és erősíti az ország egyik legnépszerűbb pedagógusa is.
"Lassan mindenki kiborul, és ezzel csak magunknak ártanak. A gyerekek szoronganak, rettegnek, és azt éreztetik velük, hogy ezen múlik a jövőjük, az életük. Pedig ez nincs így: nem ezen múlik!!! Azt pedig fontos tudni, hogy az eredmény nem a gyereket minősíti! Nem a gyerek lesz 60 vagy 80 pontos, hanem az aznapi teljesítménye a felvételi feladatlapok esetében. Ezt nagyon fontos tisztázni a szülőknek maguknak és a gyerekekben is. Ez pedig oldhatja a feszültséget" - üzente a napokban az ország egyik leghíresebb (ex)pedagógusa, Jocó bácsi a Facebookon a felvételiző diákoknak és a szüleiknek.
Szombaton az ország mintegy 555 helyszínén több mint 68 ezer diák írja meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Részben ezen múlik, hogy hol folytatják a tanulmányaikat a következő tanévben.
Az idei felvételi időszak ráadásul még stresszesebb, mint a korábbi években. A tankerületek javaslatára több állami iskola is minimumponthatárokat vezetett be. Egyes gimnáziumokba csak olyan diákok kerülhetnek be, akik legalább 50 pontot teljesítenek a felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályokba már 60 a minimumponthatár, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba pedig 70.
Fontos azonban észben tartani azt, amit Jocó bácsi is mond: nem ezen múlik a jövő. Tavaly ezt mondta az Eduline-nak Császár Gabriella pályaválasztási tanácsadó is, aki szerint a szülők oldaláról létfontosságú, hogy elfogadják azt is, ha a gyerekük gyengébb képességű, mint amilyennek gondolják, vagy ha annak ellenére, hogy a szülei háromdiplomás értelmiségiek, ő nem szeretne egy „versenyistállóként” is emlegetett, nagyon erős középiskolában továbbtanulni, esetleg arra vágyik, hogy asztalos, pék vagy fodrász legyen.
A bejutás pedig sok esetben nem egyenlő a bent is maradással: váltani bármikor, bármilyen élethelyzetben lehet akár a tanév közben is, és arra is van megoldás, ha esetleg sehová sem sikerül bejutni.
A teljes cikket itt olvashatjátok el:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
