"Mindenki nyugodjon le a..." - idén is üzent Jocó bácsi a központi felvételizőknek és a szüleiknek

Nem múlik ezen minden - ezt az elvet vallja és erősíti az ország egyik legnépszerűbb pedagógusa is.

  • Székács Linda

"Lassan mindenki kiborul, és ezzel csak magunknak ártanak. A gyerekek szoronganak, rettegnek, és azt éreztetik velük, hogy ezen múlik a jövőjük, az életük. Pedig ez nincs így: nem ezen múlik!!! Azt pedig fontos tudni, hogy az eredmény nem a gyereket minősíti! Nem a gyerek lesz 60 vagy 80 pontos, hanem az aznapi teljesítménye a felvételi feladatlapok esetében. Ezt nagyon fontos tisztázni a szülőknek maguknak és a gyerekekben is. Ez pedig oldhatja a feszültséget" - üzente a napokban az ország egyik leghíresebb (ex)pedagógusa, Jocó bácsi a Facebookon a felvételiző diákoknak és a szüleiknek.

Szombaton az ország mintegy 555 helyszínén több mint 68 ezer diák írja meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Részben ezen múlik, hogy hol folytatják a tanulmányaikat a következő tanévben.

Az idei felvételi időszak ráadásul még stresszesebb, mint a korábbi években. A tankerületek javaslatára több állami iskola is minimumponthatárokat vezetett be. Egyes gimnáziumokba csak olyan diákok kerülhetnek be, akik legalább 50 pontot teljesítenek a felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályokba már 60 a minimumponthatár, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba pedig 70.

Fontos azonban észben tartani azt, amit Jocó bácsi is mond: nem ezen múlik a jövő. Tavaly ezt mondta az Eduline-nak Császár Gabriella pályaválasztási tanácsadó is, aki szerint a szülők oldaláról létfontosságú, hogy elfogadják azt is, ha a gyerekük gyengébb képességű, mint amilyennek gondolják, vagy ha annak ellenére, hogy a szülei háromdiplomás értelmiségiek, ő nem szeretne egy „versenyistállóként” is emlegetett, nagyon erős középiskolában továbbtanulni, esetleg arra vágyik, hogy asztalos, pék vagy fodrász legyen.

A bejutás pedig sok esetben nem egyenlő a bent is maradással: váltani bármikor, bármilyen élethelyzetben lehet akár a tanév közben is, és arra is van megoldás, ha esetleg sehová sem sikerül bejutni.

A teljes cikket itt olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.