"Mindenki nyugodjon le a..." - idén is üzent Jocó bácsi a központi felvételizőknek és a szüleiknek

Nem múlik ezen minden - ezt az elvet vallja és erősíti az ország egyik legnépszerűbb pedagógusa is.

  • Székács Linda

"Lassan mindenki kiborul, és ezzel csak magunknak ártanak. A gyerekek szoronganak, rettegnek, és azt éreztetik velük, hogy ezen múlik a jövőjük, az életük. Pedig ez nincs így: nem ezen múlik!!! Azt pedig fontos tudni, hogy az eredmény nem a gyereket minősíti! Nem a gyerek lesz 60 vagy 80 pontos, hanem az aznapi teljesítménye a felvételi feladatlapok esetében. Ezt nagyon fontos tisztázni a szülőknek maguknak és a gyerekekben is. Ez pedig oldhatja a feszültséget" - üzente a napokban az ország egyik leghíresebb (ex)pedagógusa, Jocó bácsi a Facebookon a felvételiző diákoknak és a szüleiknek.

Szombaton az ország mintegy 555 helyszínén több mint 68 ezer diák írja meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Részben ezen múlik, hogy hol folytatják a tanulmányaikat a következő tanévben.

Az idei felvételi időszak ráadásul még stresszesebb, mint a korábbi években. A tankerületek javaslatára több állami iskola is minimumponthatárokat vezetett be. Egyes gimnáziumokba csak olyan diákok kerülhetnek be, akik legalább 50 pontot teljesítenek a felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályokba már 60 a minimumponthatár, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba pedig 70.

Fontos azonban észben tartani azt, amit Jocó bácsi is mond: nem ezen múlik a jövő. Tavaly ezt mondta az Eduline-nak Császár Gabriella pályaválasztási tanácsadó is, aki szerint a szülők oldaláról létfontosságú, hogy elfogadják azt is, ha a gyerekük gyengébb képességű, mint amilyennek gondolják, vagy ha annak ellenére, hogy a szülei háromdiplomás értelmiségiek, ő nem szeretne egy „versenyistállóként” is emlegetett, nagyon erős középiskolában továbbtanulni, esetleg arra vágyik, hogy asztalos, pék vagy fodrász legyen.

A bejutás pedig sok esetben nem egyenlő a bent is maradással: váltani bármikor, bármilyen élethelyzetben lehet akár a tanév közben is, és arra is van megoldás, ha esetleg sehová sem sikerül bejutni.

A teljes cikket itt olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.