Már több mint kétezren írták alá a központi felvételi minimumponthatárai elleni petíciót

Ne sorvasszák el a gimnáziumi képzést! - követeli a Szülői Hang Közösség, amely petícióval és fényképes üzenetekkel tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen.

A Szülői Hang Közösség közleményt adott ki, miután kiderült, hogy több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot.

Az állami fenntartású gimnáziumok számára egy olyan központi „ajánlást” fogalmaztak meg, amely szerint, ha egy intézmény kéri a központi írásbelin való részvételt, akkor csak azokat a jelentkezőket vehetik fel, akik elérik az előírt minimális pontszámot.

Ezek a pontszámok azonban olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja teljesíteni őket. Például a négy évfolyamos képzéseknél az alsó határ 50 pont a 100-ból, a nyelvi előkészítő program esetében 60 pont, míg a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont. Ennek következtében számos felvételiző már eleve kizárásra kerülne, csökkenne a gimnáziumi férőhelyek száma, és sok diákot akarata ellenére a szakképzés irányába kényszerítene.

A petícióban résztvevő tiltakozók szövegesen is kifejtették véleményüket:

 

Szülői Hang Közösség

A Szülői Hang már levélben is tiltakozott a kormányzatnál, felvetésikre azonban nem kaptak érdemi választ.

„A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány.”

Az ajánlásnak önmagában a csoport szerint azért nem lenne értelme, mert nincs relevanciája korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg.

A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni – írják a közleményben.

A követeléseiket 7 pontban fogalmazták meg:

  1. Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott” minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
  2. Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik!
  3. Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák módszertani reformokat!
  4. A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés!
  5. A gimnáziumi képzésben résztvevők is kapjanak ösztöndíjat, hasonlóan a szakképzéshez!
  6. A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáziumokra vonatkozó átalakítási terveit!
  7. Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!

A petíciót ide kattintva érhetitek el, amelyet már több mint 2000 fő töltött ki.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.