Minimumpontszám a középiskolákban, lemondó kuratóriumi elnökök - ezek történtek 2024 októberében

Pert vesztett Pankotai Lili, állami ösztöndíjjal támogatja a kormány a fiatal családokat. Mutatjuk, mik történtek 2024 októberében.

  • Székács Linda

Sok "átlagos" állami gimnáziumban meghatározták, hogy a jelentkezéshez legalább hány pontot kellene elérni a diákoknak a központi írásbelin – derült ki több, az Eduline szerkesztőségének küldött olvasói levélből októberben.

A Klebelsberg Központ lapunknak küldött válasza szerint az iskolák eddig is meghatározhatták, hogy a jelentkezőknek mennyi pontot kell elérniük, hogy bekerüljenek az adott iskolába. Erre vonatkozóan azonban októberben az intézmények a tankerületi központoktól is ajánlást kaptak; a cél a gimnáziumi képzés presztízsének növelése.

Így több állami gimnáziumban 100-ból minimum 50 pontot kellene írni a központi írásbelin azoknak a nyolcadikosoknak, akik oda szeretnének jelentkezni. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének, a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákoknak pedig alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a megmérettetésen.

A hónap során ezen felül pert vesztett a korábbi középiskolája, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma ellen Pankotai Lili, Amerikában pedig egyetemek és középiskolák tucatjainak kellett bezárni az idei hurrikánszezon alatt.

Lemondó kuratóriumi tagok, állami ösztöndíj a fiatal szülőknek

Alig néhány nap különbséggel először Palkovics László, a győri egyetem kuratóriumának elnöke mondott le a pozíciójáról, indoklása szerint azért, hogy ezzel is segítse az Erasmus-ügy megoldását. Október 8-án pedig Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke is bejelentette a lemondását, mert úgy érezte; az egyetem további fejlődését azzal tudja leginkább segíteni, ha átadja a helyét a kuratórium élén valaki olyannak, akinek van tudása és tapasztalata a piacosításban, és "ezt a tapasztalatát, lobbierejét a PTE javára tudná és szeretné fordítani.”

Október 29-én pedig a kormány egy olyan törvénymódosításról döntött, amely szerint a fiatal, 30 év alatt családos egyetemistáknak nem kell önköltséget fizetniük, illetve, ha eddig önköltséges képzésre jártak, átsorolják őket állami ösztöndíjas képzésre.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.