Pert vesztett Pankotai Lili, állami ösztöndíjjal támogatja a kormány a fiatal családokat. Mutatjuk, mik történtek 2024 októberében.
Sok "átlagos" állami gimnáziumban meghatározták, hogy a jelentkezéshez legalább hány pontot kellene elérni a diákoknak a központi írásbelin – derült ki több, az Eduline szerkesztőségének küldött olvasói levélből októberben.
A Klebelsberg Központ lapunknak küldött válasza szerint az iskolák eddig is meghatározhatták, hogy a jelentkezőknek mennyi pontot kell elérniük, hogy bekerüljenek az adott iskolába. Erre vonatkozóan azonban októberben az intézmények a tankerületi központoktól is ajánlást kaptak; a cél a gimnáziumi képzés presztízsének növelése.
Így több állami gimnáziumban 100-ból minimum 50 pontot kellene írni a központi írásbelin azoknak a nyolcadikosoknak, akik oda szeretnének jelentkezni. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének, a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákoknak pedig alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a megmérettetésen.
A hónap során ezen felül pert vesztett a korábbi középiskolája, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma ellen Pankotai Lili, Amerikában pedig egyetemek és középiskolák tucatjainak kellett bezárni az idei hurrikánszezon alatt.
Lemondó kuratóriumi tagok, állami ösztöndíj a fiatal szülőknek
Alig néhány nap különbséggel először Palkovics László, a győri egyetem kuratóriumának elnöke mondott le a pozíciójáról, indoklása szerint azért, hogy ezzel is segítse az Erasmus-ügy megoldását. Október 8-án pedig Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke is bejelentette a lemondását, mert úgy érezte; az egyetem további fejlődését azzal tudja leginkább segíteni, ha átadja a helyét a kuratórium élén valaki olyannak, akinek van tudása és tapasztalata a piacosításban, és "ezt a tapasztalatát, lobbierejét a PTE javára tudná és szeretné fordítani.”
Október 29-én pedig a kormány egy olyan törvénymódosításról döntött, amely szerint a fiatal, 30 év alatt családos egyetemistáknak nem kell önköltséget fizetniük, illetve, ha eddig önköltséges képzésre jártak, átsorolják őket állami ösztöndíjas képzésre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
