Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-ig kell benyújtani az Oktatási Hivatalnak.
Minden gyerek tankötelezetté válik abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti. 2020. január elsejétől alapjaiban változtatták meg a hatéves kori iskolakezdés rendszerét. Az új szabályozás szerint az Oktatási Hivatal feladata dönteni az iskolaérettségről, így a szülők és az óvodák lehetőségei korlátozottabbá váltak.
A szülőknek írásos kérvényt kell benyújtania, ha azt szeretné, hogy gyereke még egy évig az óvodában maradjon. A hivatal azonban a gyerek személyes ismerete nélkül hozza meg erről a döntését, és csak bizonyos esetekben kér be szakértői véleményt. Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, kizárólag bírósági úton tehet fellebbezést.
Ezért fontos, hogy a kérelemben megfelelő indokokkal legyen alátámasztva, hogy miért kellene a gyereknek még plusz egy évet az óvodában maradni.
A Szülői Hang komolyabban is foglalkozik a témával, és az oldalukon tanácsot adnak arról, hogy milyen indokok segíthetik a kérvény elfogadását, illetve mik azok, amiket felesleges beleírni.
A közösség weboldalán három olyan indokot emelnek ki, amelyeket nem érdemes beleírni a kérvénybe:
1. A szülő joga eldönteni, hogy iskolaérett-e a gyerek.
A szülői jogra hivatkozni például az Alaptörvény vagy a Gyermekjogi egyezmény alapján azért sem indokolt, mert ezek az érvek a törvény elfogadása során is elhangzottak, azonban mégsem vették őket figyelembe. Ennek okán alig várható el, hogy ezeket az érveket más esetben méltányolnák.
2. A következő évben jobb tanárt fog kapni.
Mivel a hivatal nem tesz különbséget a tanárok között, ezért várhatóan ezt az érvet sem fogják elfogadni.
3. A barátai vagy testvére is maradnak még egy évet.
A tanárokon túl ez szintén nem mérvadó a hivatalnál, így az engedély megadását sem fogja elősegíteni.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük azokat a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy a még nem iskolaérett az óvodás. Erről bővebben itt olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
