A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartásába kerülhet az Óbudai Árpád Gimnázium

Az NKE induló pedagógusképzéseinek gyakorlóiskolája lehet.

  • Székács Linda

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025 szeptemberében induló tanárképzésének gyakorlóiskolájává válhat az ország egyik legjobb középiskolája, a HVG 2024-es középiskolai rangsorában 22. helyen szereplő Óbudai Árpád Gimnázium.

Az egyetem ajánlatáról a középiskola a honlapján számolt be december 2-án hétfőn. Közleményükben azt írják; az ajánlat elfogadása esetén az iskola az NKE jövőbeni gyakorlóiskolai hálózatának egyik meghatározó eleme lenne.

Ez az iskola presztízsét jelentősen növelő új státusz volna, amely azzal is járna, hogy intézményünk a jövőben az NKE fenntartásában működne. Az egyetem e szándékáról a jelenlegi fenntartónkat, az Észak-Budapesti Tankerületi Központot is értesítette

- írják.

Hozzáteszik, hogy az egyetem az ajánlatában számos "az iskola életét kedvezően érintő vállalást tett". Többek között az iskolai infrastruktúra fejlesztésére, az iskola általános működése terén, valamint a kollégák, a diákok és az egyetemi polgárok is "fontos előnyöket élvezhetnének."

A fenntartóváltást a gimnázium jelenlegi fenntartója, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ támogatja, az átvétel ugyanakkor csak abban az esetben indulhat meg, ha ahhoz a gimnázium nevelőtestülete is hozzájárul.

"Az átvételi szándékot az egyetem rektora és a tanárképző kar dékánja 2024. december 2-án jelentette be a nevelőtestületnek, a szülői munkaközösségnek és az iskolai diákönkormányzatnak. A döntéshozatali folyamat soron következő lépéseként az iskola közösségének bármely felmerülő kérdését egy ezt követő újabb alkalommal válaszolja meg az NKE, így intézményünk nevelőtestülete valamennyi fontos információ birtokában hozhatja meg a döntést" - teszik hozzá.

Tanárképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A főként államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetem márciusban jelentette be, hogy 2025 szeptemberétől pedagógus- és bölcsészképzésekkel bővítik az egyetem képzési kínálatát. A Nemeskürty István nevét viselő tanárképzési karral kapcsolatban Veszelszky Ágnes tanszékvezető, az induló kar rektori megbízottja az Eduline-nak azt mondta; többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is, valamint tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is tervezik.

Az ezt a hivatást választó fiatalok is a közösségért, a társadalomért dolgoznak majd, az oktatáson keresztül. Márpedig az NKE fő feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése

- nyilatkozta Veszelszky.

A teljes cikket itt olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.