A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartásába kerülhet az Óbudai Árpád Gimnázium

Az NKE induló pedagógusképzéseinek gyakorlóiskolája lehet.

  • Székács Linda

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025 szeptemberében induló tanárképzésének gyakorlóiskolájává válhat az ország egyik legjobb középiskolája, a HVG 2024-es középiskolai rangsorában 22. helyen szereplő Óbudai Árpád Gimnázium.

Az egyetem ajánlatáról a középiskola a honlapján számolt be december 2-án hétfőn. Közleményükben azt írják; az ajánlat elfogadása esetén az iskola az NKE jövőbeni gyakorlóiskolai hálózatának egyik meghatározó eleme lenne.

Ez az iskola presztízsét jelentősen növelő új státusz volna, amely azzal is járna, hogy intézményünk a jövőben az NKE fenntartásában működne. Az egyetem e szándékáról a jelenlegi fenntartónkat, az Észak-Budapesti Tankerületi Központot is értesítette

- írják.

Hozzáteszik, hogy az egyetem az ajánlatában számos "az iskola életét kedvezően érintő vállalást tett". Többek között az iskolai infrastruktúra fejlesztésére, az iskola általános működése terén, valamint a kollégák, a diákok és az egyetemi polgárok is "fontos előnyöket élvezhetnének."

A fenntartóváltást a gimnázium jelenlegi fenntartója, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ támogatja, az átvétel ugyanakkor csak abban az esetben indulhat meg, ha ahhoz a gimnázium nevelőtestülete is hozzájárul.

"Az átvételi szándékot az egyetem rektora és a tanárképző kar dékánja 2024. december 2-án jelentette be a nevelőtestületnek, a szülői munkaközösségnek és az iskolai diákönkormányzatnak. A döntéshozatali folyamat soron következő lépéseként az iskola közösségének bármely felmerülő kérdését egy ezt követő újabb alkalommal válaszolja meg az NKE, így intézményünk nevelőtestülete valamennyi fontos információ birtokában hozhatja meg a döntést" - teszik hozzá.

Tanárképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A főként államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetem márciusban jelentette be, hogy 2025 szeptemberétől pedagógus- és bölcsészképzésekkel bővítik az egyetem képzési kínálatát. A Nemeskürty István nevét viselő tanárképzési karral kapcsolatban Veszelszky Ágnes tanszékvezető, az induló kar rektori megbízottja az Eduline-nak azt mondta; többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is, valamint tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is tervezik.

Az ezt a hivatást választó fiatalok is a közösségért, a társadalomért dolgoznak majd, az oktatáson keresztül. Márpedig az NKE fő feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése

- nyilatkozta Veszelszky.

A teljes cikket itt olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.