A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az új javaslat lényegében úgy duplázza meg az elvégzendő kurzusok mennyiségét, hogy nem számol a továbbképzés miatt kieső pedagógusok helyettesítésével.
A PDSZ szerkesztőségünk részére is elküldött leveléből kiderült, hogy az új továbbképzési rendelettervezet drasztikusan növeli az oktatásban dolgozók terheit. A pedagógusoknak és NOKS-dolgozóknak (nem oktató-közvetlenül segítő dolgozók) lényegében kétszer annyi továbbképzésen kell részt venniük, miközben az iskolák adminisztrációs terhei is jelentősen megemelkednek.
A tervezet szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csak a tarlami megújító" képzéseket biztosítaná ingyenesen. A szakszervezet álláspontja szerint minden, munkáltató által kötelezően előírt képzés díját az államnak kellene állnia, ráadásul ezek munkaidőben történő elvégzését is lehetővé kellene tenni – még akkor is, ha az oktatás nem jelenléti formában zajlik.A PDSZ azzal érvel, hogy a javaslat átgondolatlan és figyelmen kívül hagyja a pedagógushiányt. A megnövekedett továbbképzési óraszám miatt még több pedagógus hiányzik majd az iskolákból, ami tovább rontja az oktatás minőségét. Ez a helyettesítési nehézségeken túl súlyosbíthatja még a szegregációt is.Arról nem beszélve, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és az NKE a továbbképzések indítását lényegében az akkreditációs folyamatok megszüntetésével venné át. Az NKE és OH által szervezett kurzusoknak nem kellene átesniük az eddigi szakmai ellenőrzési rendszeren, elegendő lenne pusztán véleményeztetni őket.Ez a pedagógusszakma presztízsének a lábbal tiprása, miközben szabad utat enged a politikai propaganda terjesztésére – kádári időket idézve.
- írják.
A szakszervezet különösen aggályosnak tartja az igazgatóképzések átalakítását: a képzésben részt vevők számát évente a köznevelésért felelős miniszter határozná meg, azonban ennek a kritériumai egyelőre nem tisztázottak. A PDSZ szerint a pedagógusok maguk is képesek eldönteni, hogy milyen képzésekre van szükségük szakmai fejlődésükhöz. Az, hogy ezt a döntési jogukat a jogalkotó elvonná, a szakszervezet szerint megalázó és elfogadhatatlan.A kormány nemcsak a pedagógusok továbbképzését, hanem a használható tankönyveket is szigorítaná. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
