Tiltakozik a PDSZ, szerintük a pedagógusok új továbbképzési rendszere a kádári időket idézi

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az új javaslat lényegében úgy duplázza meg az elvégzendő kurzusok mennyiségét, hogy nem számol a továbbképzés miatt kieső pedagógusok helyettesítésével.

A PDSZ szerkesztőségünk részére is elküldött leveléből kiderült, hogy az új továbbképzési rendelettervezet drasztikusan növeli az oktatásban dolgozók terheit. A pedagógusoknak és NOKS-dolgozóknak (nem oktató-közvetlenül segítő dolgozók) lényegében kétszer annyi továbbképzésen kell részt venniük, miközben az iskolák adminisztrációs terhei is jelentősen megemelkednek.

A tervezet szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csak a tarlami megújító" képzéseket biztosítaná ingyenesen. A szakszervezet álláspontja szerint minden, munkáltató által kötelezően előírt képzés díját az államnak kellene állnia, ráadásul ezek munkaidőben történő elvégzését is lehetővé kellene tenni – még akkor is, ha az oktatás nem jelenléti formában zajlik.

A PDSZ azzal érvel, hogy a javaslat átgondolatlan és figyelmen kívül hagyja a pedagógushiányt. A megnövekedett továbbképzési óraszám miatt még több pedagógus hiányzik majd az iskolákból, ami tovább rontja az oktatás minőségét. Ez a helyettesítési nehézségeken túl súlyosbíthatja még a szegregációt is.

Arról nem beszélve, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és az NKE a továbbképzések indítását lényegében az akkreditációs folyamatok megszüntetésével venné át. Az NKE és OH által szervezett kurzusoknak nem kellene átesniük az eddigi szakmai ellenőrzési rendszeren, elegendő lenne pusztán véleményeztetni őket.

Ez a pedagógusszakma presztízsének a lábbal tiprása, miközben szabad utat enged a politikai propaganda terjesztésére – kádári időket idézve.

- írják.

A szakszervezet különösen aggályosnak tartja az igazgatóképzések átalakítását: a képzésben részt vevők számát évente a köznevelésért felelős miniszter határozná meg, azonban ennek a kritériumai egyelőre nem tisztázottak.

A PDSZ szerint a pedagógusok maguk is képesek eldönteni, hogy milyen képzésekre van szükségük szakmai fejlődésükhöz. Az, hogy ezt a döntési jogukat a jogalkotó elvonná, a szakszervezet szerint megalázó és elfogadhatatlan.

A kormány nemcsak a pedagógusok továbbképzését, hanem a használható tankönyveket is szigorítaná. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.