Tankönyvhasználat szigorítása: szinte az összes szakmai javaslatot elutasította a kormány
A törvénytervezet társadalmi egyeztetésén 32 észrevétel érkezett civil és szakmai szervezetekből, amelyekből 27 egyértelműen elutasított a tárca.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az új javaslat lényegében úgy duplázza meg az elvégzendő kurzusok mennyiségét, hogy nem számol a továbbképzés miatt kieső pedagógusok helyettesítésével.
A PDSZ szerkesztőségünk részére is elküldött leveléből kiderült, hogy az új továbbképzési rendelettervezet drasztikusan növeli az oktatásban dolgozók terheit. A pedagógusoknak és NOKS-dolgozóknak (nem oktató-közvetlenül segítő dolgozók) lényegében kétszer annyi továbbképzésen kell részt venniük, miközben az iskolák adminisztrációs terhei is jelentősen megemelkednek.
A tervezet szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csak a tarlami megújító" képzéseket biztosítaná ingyenesen. A szakszervezet álláspontja szerint minden, munkáltató által kötelezően előírt képzés díját az államnak kellene állnia, ráadásul ezek munkaidőben történő elvégzését is lehetővé kellene tenni – még akkor is, ha az oktatás nem jelenléti formában zajlik.
A PDSZ azzal érvel, hogy a javaslat átgondolatlan és figyelmen kívül hagyja a
. A megnövekedett továbbképzési óraszám miatt még több pedagógus hiányzik majd az iskolákból, ami tovább rontja az oktatás minőségét. Ez a helyettesítési nehézségeken túl súlyosbíthatja még a szegregációt is.
Arról nem beszélve, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és az NKE a továbbképzések indítását lényegében az akkreditációs folyamatok megszüntetésével venné át. Az NKE és OH által szervezett kurzusoknak nem kellene átesniük az eddigi szakmai ellenőrzési rendszeren, elegendő lenne pusztán véleményeztetni őket.
Ez a pedagógusszakma presztízsének a lábbal tiprása, miközben szabad utat enged a politikai propaganda terjesztésére – kádári időket idézve.
- írják.
A szakszervezet különösen aggályosnak tartja az igazgatóképzések átalakítását: a képzésben részt vevők számát évente a köznevelésért felelős miniszter határozná meg, azonban ennek a kritériumai egyelőre nem tisztázottak.
A PDSZ szerint a pedagógusok maguk is képesek eldönteni, hogy milyen képzésekre van szükségük szakmai fejlődésükhöz. Az, hogy ezt a döntési jogukat a jogalkotó elvonná, a szakszervezet szerint megalázó és elfogadhatatlan.
A kormány nemcsak a pedagógusok továbbképzését, hanem a használható tankönyveket is szigorítaná. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A törvénytervezet társadalmi egyeztetésén 32 észrevétel érkezett civil és szakmai szervezetekből, amelyekből 27 egyértelműen elutasított a tárca.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.