Agrár szakterületen mérték össze tudásukat a középiskolások

A díjazott diákok 40 pluszpontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin, ha a Debreceni Egyetem agrárkarára jelentkeznek.

Növénytermesztés, kertészet, géptan és növényvédelem: többek között ezeken a területeken versenyeztek a régió agrár-szakgimnáziumainak, szakiskoláinak, illetve technikumainak diákjai a II. Tormay Béla Szakmai Tanulmányi Versenyen – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kétnapos, középiskoláknak meghirdetett szakmai versenyén mintegy húsz csapat csaknem hatvan diákja vett részt.

A verseny során az elméleti ismeretek mellett figyelték a diákok kreativitását, kombinációs, illetve logikai képességét, továbbá elhivatottságát is, amelyen elsősorban szakgimnáziumok, szakiskolák és technikumok 13. és 14. évfolyamos hallgatói vettek részt.

A diákok állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, géptani, növényvédelmi és talajtani ismereteiket mutatták be. Az elméleti és gyakorlati feladatokat háromfős csapatokban oldották meg.

A II. Tormay Béla Szakmai Tanulmányi Verseny első helyén a Tokaj-Hegyalja Egyetem Tokaji Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapata végzett. A második helyet a hódmezővásárhelyi Alföldi ASzC Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola csapata, míg a harmadik pozíciót a nyíregyházi Északi ASzC Lippai János Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola diákjai szerezték meg.

Az egyetem azt is hozzátette, hogy a szakmai tanulmányi versenyen részt vett, illetve díjazott diákok a felsőoktatási felvételin a Debreceni Egyetem agrárkarára történő jelentkezés esetén 20, illetve 40 pluszpontot kapnak.

A felsőoktatási felvételin megszerezhető pluszpontokkal kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk bővebben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.