A díjazott diákok 40 pluszpontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin, ha a Debreceni Egyetem agrárkarára jelentkeznek.
Növénytermesztés, kertészet, géptan és növényvédelem: többek között ezeken a területeken versenyeztek a régió agrár-szakgimnáziumainak, szakiskoláinak, illetve technikumainak diákjai a II. Tormay Béla Szakmai Tanulmányi Versenyen – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kétnapos, középiskoláknak meghirdetett szakmai versenyén mintegy húsz csapat csaknem hatvan diákja vett részt.
A verseny során az elméleti ismeretek mellett figyelték a diákok kreativitását, kombinációs, illetve logikai képességét, továbbá elhivatottságát is, amelyen elsősorban szakgimnáziumok, szakiskolák és technikumok 13. és 14. évfolyamos hallgatói vettek részt.
A diákok állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, géptani, növényvédelmi és talajtani ismereteiket mutatták be. Az elméleti és gyakorlati feladatokat háromfős csapatokban oldották meg.
A II. Tormay Béla Szakmai Tanulmányi Verseny első helyén a Tokaj-Hegyalja Egyetem Tokaji Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapata végzett. A második helyet a hódmezővásárhelyi Alföldi ASzC Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola csapata, míg a harmadik pozíciót a nyíregyházi Északi ASzC Lippai János Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola diákjai szerezték meg.
Az egyetem azt is hozzátette, hogy a szakmai tanulmányi versenyen részt vett, illetve díjazott diákok a felsőoktatási felvételin a Debreceni Egyetem agrárkarára történő jelentkezés esetén 20, illetve 40 pluszpontot kapnak.
A felsőoktatási felvételin megszerezhető pluszpontokkal kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk bővebben:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
