Agrár szakterületen mérték össze tudásukat a középiskolások

A díjazott diákok 40 pluszpontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin, ha a Debreceni Egyetem agrárkarára jelentkeznek.

Növénytermesztés, kertészet, géptan és növényvédelem: többek között ezeken a területeken versenyeztek a régió agrár-szakgimnáziumainak, szakiskoláinak, illetve technikumainak diákjai a II. Tormay Béla Szakmai Tanulmányi Versenyen – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kétnapos, középiskoláknak meghirdetett szakmai versenyén mintegy húsz csapat csaknem hatvan diákja vett részt.

A verseny során az elméleti ismeretek mellett figyelték a diákok kreativitását, kombinációs, illetve logikai képességét, továbbá elhivatottságát is, amelyen elsősorban szakgimnáziumok, szakiskolák és technikumok 13. és 14. évfolyamos hallgatói vettek részt.

A diákok állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, géptani, növényvédelmi és talajtani ismereteiket mutatták be. Az elméleti és gyakorlati feladatokat háromfős csapatokban oldották meg.

A II. Tormay Béla Szakmai Tanulmányi Verseny első helyén a Tokaj-Hegyalja Egyetem Tokaji Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapata végzett. A második helyet a hódmezővásárhelyi Alföldi ASzC Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola csapata, míg a harmadik pozíciót a nyíregyházi Északi ASzC Lippai János Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola diákjai szerezték meg.

Az egyetem azt is hozzátette, hogy a szakmai tanulmányi versenyen részt vett, illetve díjazott diákok a felsőoktatási felvételin a Debreceni Egyetem agrárkarára történő jelentkezés esetén 20, illetve 40 pluszpontot kapnak.

A felsőoktatási felvételin megszerezhető pluszpontokkal kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk bővebben:

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.