Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Közel 60 ezer forintot is kaphat egy technikumba járó 12. osztályos diák, ha odafigyel a jegyeire. Ami nem kevés, főleg egy otthon élő tizenévesnek. Mutatjuk, mitől függ, hogy a szakképzésben ki, mekkora tanulmányi ösztöndíjra jogosult.
Hogy végül melyik diák mekkora összeget kap, több tényezőtől is függ. Többek között attól, hogy milyen iskolába, hányadik osztályba jár, de a nyelvi előkészítő is számít.
Vagyis a 2024/2025-ös tanévben havonta:
ösztöndíjat kapnak a diákok.
Szakképzési ösztöndíj a 2024/2025-ös tanévben
A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán azonban ennél jóval többet is hazavihetnek a tanulók, ha egy kicsit is odafigyelnek a tanulmányaikra. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.
Fontos, hogy a szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra kivéve, a duális képzésben résztvevőket, azokat, akiknek évet kell ismételniük vagy szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.
A szakképzési ösztöndíjat a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki és utalják el, nem kell senkinek sem külön igényelnie. Jó tudni, hogy a diákok nemcsak a tanév 10 hónapjára, hanem az egyetemistákkal ellentétben júliusra és augusztusra is kapnak ösztöndíjat. A nyári hónapokra járó összeget júniusban folyósítják a számukra. A szeptemberit viszont csak októberben, akkor azonban egyszerre két havi ösztöndíjat utalnak nekik.
A gimnazistáknak nem jár semmi
Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos gimnáziumba járóknak alanyi jogon a tanulmányaikért semmilyen ösztöndíj sem jár, de az egyetemisták is a 2024/2025-ös tanévben is csak körülbelül 10 és 40 ezer forint tanulmányi ösztöndíjat kapnak, feltéve, ha állami ösztöndíjasként nappali tagozatra járnak és a legjobban tanulók 50 százalékába esnek bele.
Például az ELTE BTK-n pedig 8400 forint az idei őszi szemeszterben a minimális tanulmányi ösztöndíj, amit 4,4-es ösztöndíjátlagtól utalnak. A BME GTK-n pedig a műszaki menedzser alapképzésen 3,3-as ösztöndíjátlagra van, akinek 10 400 forint jár, de a legjobban tanuló 5,00 fölötti átlagot teljesítő hallgatók tankörtől függetlenül is csak havi 40-45 ezer forint közötti összeget kapnak.
Ha azt is hozzávesszük, hogy egy szakképzésben tanuló diák nagy eséllyel még otthon, a szüleivel lakik (nem kell saját magát eltartania, mint például egy a lakóhelyétől távol tanuló egyetemistának), akkor anyagilag rövid távon biztosan megéri szakmát tanulni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.