Közel 60 ezer forintot is kaphat egy technikumba járó 12. osztályos diák, ha odafigyel a jegyeire. Ami nem kevés, főleg egy otthon élő tizenévesnek. Mutatjuk, mitől függ, hogy a szakképzésben ki, mekkora tanulmányi ösztöndíjra jogosult.
Hogy végül melyik diák mekkora összeget kap, több tényezőtől is függ. Többek között attól, hogy milyen iskolába, hányadik osztályba jár, de a nyelvi előkészítő is számít.
Vagyis a 2024/2025-ös tanévben havonta:
ösztöndíjat kapnak a diákok.
Szakképzési ösztöndíj a 2024/2025-ös tanévben
A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán azonban ennél jóval többet is hazavihetnek a tanulók, ha egy kicsit is odafigyelnek a tanulmányaikra. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.
Fontos, hogy a szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra kivéve, a duális képzésben résztvevőket, azokat, akiknek évet kell ismételniük vagy szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.
A szakképzési ösztöndíjat a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki és utalják el, nem kell senkinek sem külön igényelnie. Jó tudni, hogy a diákok nemcsak a tanév 10 hónapjára, hanem az egyetemistákkal ellentétben júliusra és augusztusra is kapnak ösztöndíjat. A nyári hónapokra járó összeget júniusban folyósítják a számukra. A szeptemberit viszont csak októberben, akkor azonban egyszerre két havi ösztöndíjat utalnak nekik.
A gimnazistáknak nem jár semmi
Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos gimnáziumba járóknak alanyi jogon a tanulmányaikért semmilyen ösztöndíj sem jár, de az egyetemisták is a 2024/2025-ös tanévben is csak körülbelül 10 és 40 ezer forint tanulmányi ösztöndíjat kapnak, feltéve, ha állami ösztöndíjasként nappali tagozatra járnak és a legjobban tanulók 50 százalékába esnek bele.
Például az ELTE BTK-n pedig 8400 forint az idei őszi szemeszterben a minimális tanulmányi ösztöndíj, amit 4,4-es ösztöndíjátlagtól utalnak. A BME GTK-n pedig a műszaki menedzser alapképzésen 3,3-as ösztöndíjátlagra van, akinek 10 400 forint jár, de a legjobban tanuló 5,00 fölötti átlagot teljesítő hallgatók tankörtől függetlenül is csak havi 40-45 ezer forint közötti összeget kapnak.
Ha azt is hozzávesszük, hogy egy szakképzésben tanuló diák nagy eséllyel még otthon, a szüleivel lakik (nem kell saját magát eltartania, mint például egy a lakóhelyétől távol tanuló egyetemistának), akkor anyagilag rövid távon biztosan megéri szakmát tanulni.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
