A legutóbbi román értettségi vizsgán volt a legnagyobb a megbukottak aránya.
Több volt magyar diák is be akarja perelni a román államot, miután a román érettségin gyenge eredményt értek el - számolt be a HVG a Hargita megyei önkormánytat sajtóközleményéről.
A pereskedést az érintettek azért akarják elindítani, mivel szerintük Bukarest diszkriminálja a magyar tanulókat azzal, hogy nem idegen nyelvként oktatja számukra a románt.
A közlemény szerint 17 volt diák ügyét vizsgálják, akik más tárgyakból jól teljesítette, de románból nem sikerült elégséges jegyet szerezniük az érettségin. A 18. életévüket betöltött fiatalok bírósági keresetükkel erkölcsi kártérítést akarnak kérni a megkülönböztetés miatt.
A Hargita Népe nevű megyei lap online kiadásában arról számoltak be, hogy
a legutóbbi értettségi román vizsgáján volt a legnagyobb, 33 százalék a bukók aránya.
Az országban 2025-ben fog végezni az első olyan évfolyam, amely már idegen nyelvként tanulta a román nyelvet, és az anyanyelvűektől eltérően az érettségi vizsgán is más tételsort fognak kapni a tárgyból. Emellett a tanfelügyelőség is igyekszik segíteni a diákokat. A román tanárok nagy része ezzel kapcsolatos továbbképzéseken is részt vett már.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
