A rossz érettségi eredményeik miatt többen is be akarják perelni a román államot

A legutóbbi román értettségi vizsgán volt a legnagyobb a megbukottak aránya.

Több volt magyar diák is be akarja perelni a román államot, miután a román érettségin gyenge eredményt értek el - számolt be a HVG a Hargita megyei önkormánytat sajtóközleményéről.

A pereskedést az érintettek azért akarják elindítani, mivel szerintük Bukarest diszkriminálja a magyar tanulókat azzal, hogy nem idegen nyelvként oktatja számukra a románt.

A közlemény szerint 17 volt diák ügyét vizsgálják, akik más tárgyakból jól teljesítette, de románból nem sikerült elégséges jegyet szerezniük az érettségin. A 18. életévüket betöltött fiatalok bírósági keresetükkel erkölcsi kártérítést akarnak kérni a megkülönböztetés miatt.

A Hargita Népe nevű megyei lap online kiadásában arról számoltak be, hogy

a legutóbbi értettségi román vizsgáján volt a legnagyobb, 33 százalék a bukók aránya.

Az országban 2025-ben fog végezni az első olyan évfolyam, amely már idegen nyelvként tanulta a román nyelvet, és az anyanyelvűektől eltérően az érettségi vizsgán is más tételsort fognak kapni a tárgyból. Emellett a tanfelügyelőség is igyekszik segíteni a diákokat. A román tanárok nagy része ezzel kapcsolatos továbbképzéseken is részt vett már.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.