Az elsősök szülei után a pedagógusoknak is küldött kérdőívet a BM

Igennel vagy nemmel válaszolhatnak a pedagógusok a BM új, elvileg teljesen anonim kérdőívében többek között arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a mobiltelefon-használat korlátozása hosszú távon pozitív hatással lesz a tanulók szociális kompetenciájára, teljesítményére és testi-lelki egészségére?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán hívta fel a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium a pedagógusoknak küldött kérdőívet, amelyben az oktatást érintő fontos témákban, mint a telefonok korlátozása az iskolákban, a digitális tankönyvek használata és a mindennapos testnevelés hatása kérte ki a véleményüket.

A PDSZ posztja szerint a kérdőív nem teljesen névtelen, hiszen az iskola OM-azonosítóját is meg kell adni. A kérdések közül több foglalkozik a telefonok iskolai korlátozásával. Az egyikben arra kíváncsi a BM, hogy egyetértenek-e a tanárok azzal az állítással, hogy  nemzetközi kutatások azt igazolták, hogy a mobiltelefonok használatának korlátozása javítja a diákok koncentrációját. Erre a szokásos igen és nem mellett azt a választ is be lehet jelölni, hogy a pedagógus eddig sem engedte a telefonok használatát.

Mondjuk ennél a kérdésnél jó lett volna, ha a pedagógus tudja, milyen nemzetközi kutatásról van szó vagy a válaszadásnál legalább a  "nem tudom" opciót is érdemes lett volna megadni.

Ezek után kötelezően kellett válaszolni arra a kérdésre igennel vagy nemmel, hogy "egyetért azzal, hogy a mobiltelefon-használat korlátozása hosszú távon pozitív hatással lesz a tanulók szociális kompetenciájára, teljesítményére és testi-lelki egészségére?"

A nem tudom opció itt is jól jött volna, hiszen a mobilok korlátozását csak szeptember 1-től vezették be az iskolákban.

A kérdőívben ezen kívül olyan "apróságokra" is kíváncsi volt a BM, hogy használ-e a tanár digitális tartalmakat, okostankönyveket, látogatják-e a kollégák vagy igazgató a pedagógus óráit vagy szokott-e beszélgetni a drogokról a tanulóival.

A BM külön kitért a mindennapos testnevelésre is, ezzel kapcsolatban azt kérdezték, hogy tapasztalata szerint a mindennapos testnevelés, a diákolimpiákon való részvétel, az Aktív Iskola program elindítása, összességében a napi 60 perc mozgás milyen hatással van a gyermekek egészségére és tanulmányaira?

Erre csak az alábbi válaszlehetőségek közül kellett kötelezően válaszolni:

  • a mindennapos testnevelés eredményeként folyamatosan fejlődik a gyermekek egészségtudatossága, fizikuma, valamint tanulmányi eredményükre is pozitív hatással bír
  • kizárólag az egészségtudatosság terén hoz eredményeket
  • a mindennapos testnevelésnek nincsenek tapasztalható eredményei

Egyéb megjegyzés rovat egyik kérdésnél sem volt.

A PDSZ azt tanácsolta a pedagógusoknak, hogy ne töltsék ki a kérdőívet.

 

Az iskolai telefonhasználat korlátozásával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.