Az elsősök szülei után a pedagógusoknak is küldött kérdőívet a BM

Igennel vagy nemmel válaszolhatnak a pedagógusok a BM új, elvileg teljesen anonim kérdőívében többek között arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a mobiltelefon-használat korlátozása hosszú távon pozitív hatással lesz a tanulók szociális kompetenciájára, teljesítményére és testi-lelki egészségére?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán hívta fel a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium a pedagógusoknak küldött kérdőívet, amelyben az oktatást érintő fontos témákban, mint a telefonok korlátozása az iskolákban, a digitális tankönyvek használata és a mindennapos testnevelés hatása kérte ki a véleményüket.

A PDSZ posztja szerint a kérdőív nem teljesen névtelen, hiszen az iskola OM-azonosítóját is meg kell adni. A kérdések közül több foglalkozik a telefonok iskolai korlátozásával. Az egyikben arra kíváncsi a BM, hogy egyetértenek-e a tanárok azzal az állítással, hogy  nemzetközi kutatások azt igazolták, hogy a mobiltelefonok használatának korlátozása javítja a diákok koncentrációját. Erre a szokásos igen és nem mellett azt a választ is be lehet jelölni, hogy a pedagógus eddig sem engedte a telefonok használatát.

Mondjuk ennél a kérdésnél jó lett volna, ha a pedagógus tudja, milyen nemzetközi kutatásról van szó vagy a válaszadásnál legalább a  "nem tudom" opciót is érdemes lett volna megadni.

Ezek után kötelezően kellett válaszolni arra a kérdésre igennel vagy nemmel, hogy "egyetért azzal, hogy a mobiltelefon-használat korlátozása hosszú távon pozitív hatással lesz a tanulók szociális kompetenciájára, teljesítményére és testi-lelki egészségére?"

A nem tudom opció itt is jól jött volna, hiszen a mobilok korlátozását csak szeptember 1-től vezették be az iskolákban.

A kérdőívben ezen kívül olyan "apróságokra" is kíváncsi volt a BM, hogy használ-e a tanár digitális tartalmakat, okostankönyveket, látogatják-e a kollégák vagy igazgató a pedagógus óráit vagy szokott-e beszélgetni a drogokról a tanulóival.

A BM külön kitért a mindennapos testnevelésre is, ezzel kapcsolatban azt kérdezték, hogy tapasztalata szerint a mindennapos testnevelés, a diákolimpiákon való részvétel, az Aktív Iskola program elindítása, összességében a napi 60 perc mozgás milyen hatással van a gyermekek egészségére és tanulmányaira?

Erre csak az alábbi válaszlehetőségek közül kellett kötelezően válaszolni:

  • a mindennapos testnevelés eredményeként folyamatosan fejlődik a gyermekek egészségtudatossága, fizikuma, valamint tanulmányi eredményükre is pozitív hatással bír
  • kizárólag az egészségtudatosság terén hoz eredményeket
  • a mindennapos testnevelésnek nincsenek tapasztalható eredményei

Egyéb megjegyzés rovat egyik kérdésnél sem volt.

A PDSZ azt tanácsolta a pedagógusoknak, hogy ne töltsék ki a kérdőívet.

 

Az iskolai telefonhasználat korlátozásával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.