Az elsősök szülei után a pedagógusoknak is küldött kérdőívet a BM

Igennel vagy nemmel válaszolhatnak a pedagógusok a BM új, elvileg teljesen anonim kérdőívében többek között arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a mobiltelefon-használat korlátozása hosszú távon pozitív hatással lesz a tanulók szociális kompetenciájára, teljesítményére és testi-lelki egészségére?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán hívta fel a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium a pedagógusoknak küldött kérdőívet, amelyben az oktatást érintő fontos témákban, mint a telefonok korlátozása az iskolákban, a digitális tankönyvek használata és a mindennapos testnevelés hatása kérte ki a véleményüket.

A PDSZ posztja szerint a kérdőív nem teljesen névtelen, hiszen az iskola OM-azonosítóját is meg kell adni. A kérdések közül több foglalkozik a telefonok iskolai korlátozásával. Az egyikben arra kíváncsi a BM, hogy egyetértenek-e a tanárok azzal az állítással, hogy  nemzetközi kutatások azt igazolták, hogy a mobiltelefonok használatának korlátozása javítja a diákok koncentrációját. Erre a szokásos igen és nem mellett azt a választ is be lehet jelölni, hogy a pedagógus eddig sem engedte a telefonok használatát.

Mondjuk ennél a kérdésnél jó lett volna, ha a pedagógus tudja, milyen nemzetközi kutatásról van szó vagy a válaszadásnál legalább a  "nem tudom" opciót is érdemes lett volna megadni.

Ezek után kötelezően kellett válaszolni arra a kérdésre igennel vagy nemmel, hogy "egyetért azzal, hogy a mobiltelefon-használat korlátozása hosszú távon pozitív hatással lesz a tanulók szociális kompetenciájára, teljesítményére és testi-lelki egészségére?"

A nem tudom opció itt is jól jött volna, hiszen a mobilok korlátozását csak szeptember 1-től vezették be az iskolákban.

A kérdőívben ezen kívül olyan "apróságokra" is kíváncsi volt a BM, hogy használ-e a tanár digitális tartalmakat, okostankönyveket, látogatják-e a kollégák vagy igazgató a pedagógus óráit vagy szokott-e beszélgetni a drogokról a tanulóival.

A BM külön kitért a mindennapos testnevelésre is, ezzel kapcsolatban azt kérdezték, hogy tapasztalata szerint a mindennapos testnevelés, a diákolimpiákon való részvétel, az Aktív Iskola program elindítása, összességében a napi 60 perc mozgás milyen hatással van a gyermekek egészségére és tanulmányaira?

Erre csak az alábbi válaszlehetőségek közül kellett kötelezően válaszolni:

  • a mindennapos testnevelés eredményeként folyamatosan fejlődik a gyermekek egészségtudatossága, fizikuma, valamint tanulmányi eredményükre is pozitív hatással bír
  • kizárólag az egészségtudatosság terén hoz eredményeket
  • a mindennapos testnevelésnek nincsenek tapasztalható eredményei

Egyéb megjegyzés rovat egyik kérdésnél sem volt.

A PDSZ azt tanácsolta a pedagógusoknak, hogy ne töltsék ki a kérdőívet.

 

Az iskolai telefonhasználat korlátozásával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.