Aktív Iskola: egy év alatt sokat javult a programban résztvevő diákok fittségi állapota

Az Aktív Iskola programban mintegy 92 ezer gyerek vett részt.

A 2022/2023-as NETFIT felmérés szerint a diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott. Arról nem is beszélve, hogy az állóképességi ingafutás teszten a tanulók fele (fiúk: 61,1%; lányok: 52,3%) éri el az egészségzónát. A 11 évesek közül 3-ból 2 gyereknek még megfelelő volt az állóképessége, ehhez képest a 18 évesek között már csak 3-ból 1-nek.

Hiába van mindennap testnevelés, ez nem jelenti azt, hogy a diákok mozognak is. Az Eduline-on korábban beszámoltunk olyan intézményekről, ahol mivel nincsen tornaterem, ezért a diákok a környező macskaköves utcákon futnak, de arra is van példa, hogy rossz időben tesi helyett filmet néznek a teremben.

Mivel a mozgás az egészség egyik alappillére, ezért a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elindította az Aktív Iskola programot, amelyben a 2023/2024. tanévben 304 intézmény vett részt. Ennek keretében nemcsak a korábban hiányzó iskolai sportkörök indultak el, hanem az intézmények többek között diáksportfesztiválokat és sportnapokat szerveztek, bővítették a 15 perces szabadtéri mozgásszüneteket és népszerűsítették az aktív közlekedést is.

Az Aktív Iskolákban a gyerekek 70%-a már legalább heti háromszor az aktív közlekedést választja, ha iskolájával azonos településen él

- olvasható az MDSZ közleményében.

Egy év alatt a diákok fittsége is sokat javult: az Aktív Iskolákban a WHO által javasolt napi 60 perces mozgást már az első tanévben is elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal. A mozgás mennyisége pedig a 2024-es NETFIT eredményén is meglátszott, ugyanis a programhoz csatlakozott iskolák tanulóinak volt jobb átlagosan a fittségi állapotuk.

A NETFIT felméréssel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.