Aktív Iskola: egy év alatt sokat javult a programban résztvevő diákok fittségi állapota

Az Aktív Iskola programban mintegy 92 ezer gyerek vett részt.

A 2022/2023-as NETFIT felmérés szerint a diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott. Arról nem is beszélve, hogy az állóképességi ingafutás teszten a tanulók fele (fiúk: 61,1%; lányok: 52,3%) éri el az egészségzónát. A 11 évesek közül 3-ból 2 gyereknek még megfelelő volt az állóképessége, ehhez képest a 18 évesek között már csak 3-ból 1-nek.

Hiába van mindennap testnevelés, ez nem jelenti azt, hogy a diákok mozognak is. Az Eduline-on korábban beszámoltunk olyan intézményekről, ahol mivel nincsen tornaterem, ezért a diákok a környező macskaköves utcákon futnak, de arra is van példa, hogy rossz időben tesi helyett filmet néznek a teremben.

Mivel a mozgás az egészség egyik alappillére, ezért a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elindította az Aktív Iskola programot, amelyben a 2023/2024. tanévben 304 intézmény vett részt. Ennek keretében nemcsak a korábban hiányzó iskolai sportkörök indultak el, hanem az intézmények többek között diáksportfesztiválokat és sportnapokat szerveztek, bővítették a 15 perces szabadtéri mozgásszüneteket és népszerűsítették az aktív közlekedést is.

Az Aktív Iskolákban a gyerekek 70%-a már legalább heti háromszor az aktív közlekedést választja, ha iskolájával azonos településen él

- olvasható az MDSZ közleményében.

Egy év alatt a diákok fittsége is sokat javult: az Aktív Iskolákban a WHO által javasolt napi 60 perces mozgást már az első tanévben is elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal. A mozgás mennyisége pedig a 2024-es NETFIT eredményén is meglátszott, ugyanis a programhoz csatlakozott iskolák tanulóinak volt jobb átlagosan a fittségi állapotuk.

A NETFIT felméréssel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.