A mindennapos testnevelés lehet az egyik oka, hogy egyre kevesebb diák vesz részt az iskolai sportkörökön

A KSH legfrissebb statisztikái szerint szomorú helyzetben van az iskolai diáksport.

A 2022/2023-as tanévhez képest egy év alatt közel 3000 fővel mintegy 156 ezer főre csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik valamilyen iskolai sportkörbe járnak általános-és középiskolákban. Bár az adatok összehasonlítása korlátozott a KSH szerint, azért érdemes megjegyezni, hogy a 2010/2011-es tanévben ugyanez a szám még 383964 volt.

A 2023/2024-es tanévben az előző évhez viszonyítva néggyel kevesebb, azaz csak 81 iskolai uszoda működött, de a tornatermek, tornaszobák száma is csak hattal bővült, így ezer tanulóra továbbra is csak 5 tornaterem, tornaszoba jut.

A Szülői Hang szerkesztőségünk részére eljuttatott közleménye szerint az adatok jól mutatják, a mindennapos testnevelés feltételei továbbra sem adottak. Ráadásul a 2024/2025-ös tanévtől kezdve egy új kormányrendelet értelmében a heti 5 testnevelés órából kettőt csak versenysportolóknak engednek el, de csak abban az esetben, ha a diák igazolt sportoló, van versenyengedélye, a sportszervezet igazolja az edzéslátogatást és ha a testnevelés órát közismereti tanóra nem előzi meg, vagy nem követi. Vagyis, ha a tesi nulladik, első, illetve az utolsó tanórában van, akkor a versenysportoló elmehet tesiről, ha azonban például a torna a harmadik vagy éppenséggel második tanórára esik, akkor maradnia kell.

Összevont tesi négy osztálynak és séta a városban

A módosításra azért volt szükség, mert a 2023/2024-es tanévben 42 011 tanuló (azaz minden tizedik gyerek) váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással úgy, hogy nem versenyszerűen sportolt. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) szerint pedig a „nem versenyszerűen sportoló tanulók esetében a sportköri vagy sportszervezeti sportolás nem minden esetben valósult meg”.

A Szülői Hang a szigorítás ellen petíciót indított, hiszen

a magas óraszámok miatt a gyerekek egyébként is túlterheltek, ezért kiemelten fontos a heti két testnevelésóra kedvezmény azoknak, akik az eleve magas óraterhelés mellett még rendszeres délutáni sportfoglalkozásokon is részt vesznek.

A mindennapos testnevelés szigorításával kapcsolatban a közösség összegyűjtötte az eddigi tapasztalatokat. Többen összevont tesiórákra panaszkodtak, ahol egy kis teremben általában több osztályt zsúfolnak össze. Egy Fejér megyei pedagógus szerint a tesi órát rendszeresen a 8-9. órában tartják egy tornateremben 4 osztálynak egyszerre.

A visszajelzésekből kiderült, hogy azoknak az iskolákban a legnehezebb, ahol továbbra sincsen tornaszoba vagy tornaterem. Van olyan, hogy testnevelés címszóval a diákok a városban sétálnak vagy jobb esetben a közeli sportcsarnokba mennek át tornázni. Ez utóbbit csak akkor tudják megtenni, amikor két tornaóra van az órarendben egymás után, egyébként rossz időben a teremben filmet néznek.

Gyerekem heti ötször jár akrobatikus fitneszre és plusz heti kétszer légtornázik. 4 éves kora óta versenyzik. Sokszor kikérője is van a versenyek miatt az iskolából.. De ez mind nem elég ahhoz, hogy felmentsék a 2 óra testnevelés alól. Mindezt azért, hogy a tornaterem nélküli iskolában, testnevelés órán szaladgáltassák, vagy szabad foglalkozás címszóval kizavarják őket a kisméretű csupa betonudvarra hidegben, hőségben egyaránt.

- jegyezte meg Heves megyei szülő.

Kihat a többi iskolai foglalkozásra is

A mindennapos testnevelés szigorításának még egy következménye lett: a mindenki számára kötelező tesi órák miatt veszélybe kerültek az egyéb iskolai délutáni foglalkozások is.

A mindennapos tesin kora délutáni órákban részt vevő gyerekek miatt nem tud lettőkor elindulni a rajzos-kreatív foglalkozás. Veszélybe került az amúgy az iskola tornatermében az iskola tanára által tartott délutáni sportfoglalkozás, mivel a tesitanárnak meg kell tartani a kötelező mindennapos tesit, a gyerekek létszáma meg ugyancsak emiatt megcsappant. Nem hiszem, hogy ez hozzájárul a fiatalok fittségéhez, hogy szeressenek mozogni, azt, amit ők választanak, hogy merjenek hobbi szinten, nem versenyszerűen sportolni.

- tette hozzá egy Bács-Kiskun megyei szülő.

Ezen kívül a mindennapos testnevelés módosítása miatt még a versenysportoló diákok is nehéz helyzetbe kerültek, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.