Alig két héttel az iskolakezdés előtt jelentette be a tankerületi központ, hogy nem finanszírozza tovább a buszjáratot.
Váratlanul megvonta a tankerület a Délegyházán működő iskolabusz támogatását, amit azért hoztak létre, hogy a gyerekeknek ne kelljen hóban, fagyban vagy sárban reggel iskolába menniük – írja a 24.hu.
A Délegyházi Hunyadi János Általános Iskola igazgatója augusztusban tájékoztatta a diákok szüleit, hogy megszűnik a már több éve működő iskolabusz-szolgáltatás. Az érintetteknek pedig alig két hete volt felkészülni a változásra az iskolakezdés előtt.
Az intézményt fenntartó Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ döntését azzal indokolta, hogy a busz működtetésére szánt forrást a 2024–2025-ös tanévben más, kötelező feladat ellátására fogja fordítani.
A támogatás nélkül a település egyedül nem tudja kifizetni a buszt, aminek évi költsége 35 millió forint. Bár a szülők anyagilag is támogatnák ennek a fenntartását, ekkora összeget ők sem tudtak összegyűjteni.
A fő probléma az iskolabusz megszűnésével az, hogy a területi adottságok miatt a kertvárosban élőknek nagy kerülőt kell tennie ahhoz, hogy eljussanak a központba, ahol az iskola is található.
„Gyalogosan 40–50, kerékpárral pedig 20–25 perc az út az iskolába. Ez azt jelenti, hogy sok gyereknek összesen másfél órát kell sétálnia az otthonától az iskoláig, majd onnan vissza”
- írja a 24.hu.
Az idő mellett az is gondot okoz, hogy a központon kívül nincs járda és a közvilágítás sincs rendesen kiépítve.
Riebl Antal, Délegyháza polgármestere a lapnak azt nyilatkozta:
„2012 óta működtették az iskolások szállítását is célzó buszt, az igény pedig döntően a hátrányos helyzetű gyermekek miatt merült fel, akik hóban, sárban, fagyban közlekedtek nagyrészt gyalog, igen cudar körülmények között.”
A lap megkeresésére a tankerületi központ azzal indokolta a döntését, hogy a busz fenntartására nem kötelezik őket jogszabályok. A mindenkori költségvetésük függvényében pedig a továbbiakban nem tudják vállalni ennek a finanszírozását.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
