Alig két héttel az iskolakezdés előtt jelentette be a tankerületi központ, hogy nem finanszírozza tovább a buszjáratot.
Váratlanul megvonta a tankerület a Délegyházán működő iskolabusz támogatását, amit azért hoztak létre, hogy a gyerekeknek ne kelljen hóban, fagyban vagy sárban reggel iskolába menniük – írja a 24.hu.
A Délegyházi Hunyadi János Általános Iskola igazgatója augusztusban tájékoztatta a diákok szüleit, hogy megszűnik a már több éve működő iskolabusz-szolgáltatás. Az érintetteknek pedig alig két hete volt felkészülni a változásra az iskolakezdés előtt.
Az intézményt fenntartó Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ döntését azzal indokolta, hogy a busz működtetésére szánt forrást a 2024–2025-ös tanévben más, kötelező feladat ellátására fogja fordítani.
A támogatás nélkül a település egyedül nem tudja kifizetni a buszt, aminek évi költsége 35 millió forint. Bár a szülők anyagilag is támogatnák ennek a fenntartását, ekkora összeget ők sem tudtak összegyűjteni.
A fő probléma az iskolabusz megszűnésével az, hogy a területi adottságok miatt a kertvárosban élőknek nagy kerülőt kell tennie ahhoz, hogy eljussanak a központba, ahol az iskola is található.
„Gyalogosan 40–50, kerékpárral pedig 20–25 perc az út az iskolába. Ez azt jelenti, hogy sok gyereknek összesen másfél órát kell sétálnia az otthonától az iskoláig, majd onnan vissza”
- írja a 24.hu.
Az idő mellett az is gondot okoz, hogy a központon kívül nincs járda és a közvilágítás sincs rendesen kiépítve.
Riebl Antal, Délegyháza polgármestere a lapnak azt nyilatkozta:
„2012 óta működtették az iskolások szállítását is célzó buszt, az igény pedig döntően a hátrányos helyzetű gyermekek miatt merült fel, akik hóban, sárban, fagyban közlekedtek nagyrészt gyalog, igen cudar körülmények között.”
A lap megkeresésére a tankerületi központ azzal indokolta a döntését, hogy a busz fenntartására nem kötelezik őket jogszabályok. A mindenkori költségvetésük függvényében pedig a továbbiakban nem tudják vállalni ennek a finanszírozását.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
