Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év?

Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Székács Linda

Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év? - futott be a kérdés az Eduline postaládájába.

A válaszunk pedig az, hogy igen. Ilyenek például a nyelvi előkészítős évfolyamok.

A nyelvi előkészítő lényege az, hogy az általános középiskolai tanulmányok megkezdése előtt a diákok egy éven keresztül legalább heti 11 órában csak idegennyelveket tanulnak. Ennek ma már több opciója is lehet.

Az egyik például az, hogy a már meglévő nyelvtudásukat magasabb szintre juttatják el egy év alatt. A másik lehetőség pedig, hogy egy nyelvet teljesen a nulláról kezdenek el tanulni olyan intenzíven, hogy abból a lehető leghamarabb legalább középszintű nyelvvizsga legyen.

A kettőt egyébként sok esetben ötvözik. A gimnáziumokban - ahol kötelező két nyelvet tanulni - többnyire úgy működik a nyelvi előkészítő, hogy a már meglévő angol/német nyelvtudást heti 11+ nyelvórában fejlesztik, míg a második idegen nyelvet legalább heti 5-6 órában a nulláról kezdik el tanulni. De az is előfordulhat, hogy a nulladik év elvégzése utána a diákok két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat.

Ami mindegyikben közös, hogy a nyelvórák mellett a tanulók egyéb tantárgyakat - például testnevelés, informatika, matematika, magyar - ebben az évben csak nagyon alacsony óraszámban tanulnak. A "rendes" oktatás csak a nulladik év után kezdődik el, így a nyelvi előkészítős diákok összesen 5 évet (1+4) töltenek a középiskolában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.