A nyelvi előkészítős évfolyamot indító gimnáziumok abban különböznek a "sima" négy évfolyamos gimnáziumoktól, hogy a diákok az első tanévükben - az úgynevezett nulladik évfolyamon - szinte csak nyelvórákon vesznek részt. Ezekből heti 13-19 órájuk van, míg a többi tantárgyat ebben az évben szinten tartják, jellemzően csak napi egy-két magyar, informatika és testnevelés órájuk van, a gimnáziumi oktatás pedig a második tanévben kezdődik, ennek tanterve megegyezik a "klasszikus" négy évfolyamos gimnáziumokéval.
A különbség tulajdonképpen annyi, hogy az 1+4 éves rendszer miatt a diákok négy helyett öt év alatt jutnak el az érettségiig, és jellemzően nagyobb számban szereznek legalább B2-es, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát, mint a sima gimnáziumi képzésre járó társaik. Ez egyébként előírás is, hiszen a NYEK-es évfolyam indításához az intézményeknek különböző szabályoknak is meg kell felelni, amibe beletartozik, hogy az évfolyamon tanuló diákok bizonyos százaléka legalább középfokú nyelvvizsgát, vagy annak megfelelő szintű nyelvi érettségit tegyen.
A pályaválasztás során ugyanakkor arra érdemes ügyelni, hogy nem minden középiskolában követi klasszikus, magyar nyelvű gimnáziumi képzés a nulladik évet. Az is előfordulhat, hogy a diákok a nyelvi előkészítő után két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat. Érdemes tehát az alapján kiválasztani a számotokra megfelelő intézményt, hogy a nulladik év után mit szeretnétek.
A négy évfolyamos gimnáziumokról itt, a két tanítási nyelvű középiskolákról pedig itt olvashattok.
A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, ezt a cikket érdemes elolvasnotok.
