Idén ősszel ilyen betegségek terjednek a legjobban az iskolákban, óvodákban

Légúti fertőzések, gyomor- és bélrendszeri betegségek, de szerencsére a Covidtól már nem kell annyira tartani ősszel. Megkérdeztük Dr. Rósa Ágnest, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) alelnökét, hogy milyen vírusok terjednek a legjobban a diákok között, és mit tehetünk a védekezés érdekében.

Járványügyi helyzet az országban

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 36. heti tájékoztatója szerint 2024. szeptember 2. és 8. között a szalmonellás megbetegedésekből regisztrálták a legtöbbet, összesen 163 főt az országban.

A második legelterjedtebb betegség a Campylobacteriosis volt, ami egy baktérium okozta bélfertőzés. Ez a fertőzés hasmenéssel, hasi fájdalommal és lázzal is járhat. Mindkét esetében Budapesten mutatták ki a legtöbb megbetegedést.

Emellett az iskolakezdéssel a gyerekek körében az őszi szezonális, főleg vírusfertőzések jelennek meg, ami a szorosabb közösségi kontaktus következménye – tájékoztatott minket Dr. Rósa Ágnes, a HGYE alelnöke, aki szerint ezek a fertőzések légúti hurutos tünetekkel, vagy gyomor, illetve bélrendszeri tünetekkel -hányással, hasmenéssel - jelentkeznek. Ezeken kívül ugyanakkor jelen van a tüszős mandulagyulladás és a skarlát is, ami jellegzetes bőrtünetekkel is jár. Az elhúzódó, főleg éjszakai rohamszerű köhögések hátterében pedig gondolni kell a szamárköhögésre is.

A fertőzések gyakori tünetei közé tartozik a hőemelkedés, láz, orrfolyás és a köhögés is, amiket kísérhet továbbá fáradékonyság, levertség, ízületi fájdalom és fejfájás.

Mi a helyzet a Coviddal?

A covid belesimult a mindennapi vírusfertőzések sorába, kevés kivétellel nem okoz súlyos megbetegedést. Nincs speciális kezelése és nincsenek érvényben különleges járványügyi szabályok se erre vonatkozóan. Ezért tehát nincs gyakorlati jelentősége annak, ha tudjuk, hogy a hőemelkedést, lázat, fejfájást, vagy végtagfájdalmat a Covid-19, vagy egyéb vírus okozza.

Már nincs tesztelési, vagy jelentési kötelezettség a koronavírussal szemben, illetve már nem jelent nagyobb veszélyt, mint például a hamarosan szezonálisan megjelenő RSV-vírus által okozott fertőzés. Ezért aztán rutinszerűen nem történik tesztelés. Az esetlegesen tesztelt és pozitívnak bizonyult esetekben sincs szükség a közösségbe való visszatéréshez ismételt tesztelése, vagy negatív eredmény bemutatására. Emiatt az iskolákban sem szűrik a Covid-ot. Az alapvető szabály az, hogy aki beteg, akár enyhe tünetei is vannak, ne menjen a gyógyulásig közösségbe.

Így érdemes védekezni a megbetegedés ellen

Dr. Rósa Ágnes felhívta arra is a figyelmet, hogy a fertőzések megelőzésében nagy szerepe van a higiéniai szabályok betartásának, amibe beletartozik a rendszeres és alapos kézmosás. Köhögés vagy tüsszögés esetén pedig a könyökhajlat használata. Fontos, hogy ne a levegőbe, főleg ne a másik arcába tüsszentsenek, köhögjenek a gyerekek. Továbbá a bő folyadékfogyasztás és a megfelelő táplálkozás a természetes vitamin bevitellel is elengedhetetlen.

Az oltás is sok esetben segíthet. Azok ellen a fertőző betegségek ellen, amelyekkel szemben van lehetőség védőoltással védekezni, érdemes a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak is egyaránt élni a lehetőséggel.

„Az influenzaszezon bár még nem érkezett meg, de már igen közel járunk hozzá. Ezért fontos, hogy amint elérhető az oltóanyag, mindenki kérje a védőoltást”

– nyilatkozta.

Mikor maradjon otthon a gyerek?

Fő szabály, hogy aki betegség tüneteit észleli - gyerekként, szülőként vagy akár hozzátartozóként - az maradjon otthon.

Fontos azonban tudni, hogy az enyhe tüneteket mutató beteg is terjeszti a kórokozókat, ezáltal veszélyezteti a közösséget. Ez nem jelenti azt, hogy minden enyhe betegséggel otthon maradó gyermeket orvoshoz kell vinni, hiszen a rutinos szülők az enyhe lázat, megfázást otthon tüneti szerekkel kiválóan tudják kezelni.

Ebben a cikkünkben megnéztük, pontosan hány napot is igazolhat a szülő az iskolában.

Jó tanácsok a gyors felépülés érdekében

Minden betegség esetén oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, a pihenésre, ágynyugalomra és a könnyű, de vitaminban gazdag étkezésre. Amíg a tünetek nem múlnak el a közösségbe való visszatérés nem javasolt.

Korábbi cikkünkben annak is utánajártunk, hogyan működik a gyakorlatban a hiányzások igazolása az új rendszerben:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.