18 érmet szereztek a középiskolások az idei informatikai diákolimpiákon

Beck György, a Neumann Társaság elnöke szerint az ehhez hasonló éremeső korábban nem volt általános.

  • Székács Linda

A 2024-es diákolimpiai szezonban négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek a magyar diákok - közölte az ELTE és a Neumann Társaság.

Az ELTE honlapján megjelent közleményükben azt írják; a Neumann Társaság és az ELTE IK tehetséggondozási programja keretében a 2024-es diákolimpiai szezonban három európai és három globális informatikai tanulmányi versenyen vettek részt magyar középiskolások. Ezeken egyénileg, illetve csapatversenyben négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek.

A megmérettetések közül négy verseny algoritmikus gondolkodást igénylő készségekre fókuszált, kettő középpontjában viszont már a mesterséges intelligencia professzionális alkalmazásához kapcsolódó feladatok megoldása állt.

Korábban nem volt általános, hogy valamennyi versenyzőnk éremmel térjen haza, ráadásul úgy, hogy azok között aranyérem is akad

- mondta Beck György, a Neumann Társaság elnöke, aki szerint az idén "szüretelt" 18 magyar érem a májusban elhunyt Zsakó László által "elvetett mag" érdeme.

Zsakó Lászlóról a megemlékezésében az ELTE korábban azt írta; kitalálója és elkötelezett szervezője volt az általános és középiskolások legnagyobb programozási versenyeinek 1985 óta.

"Nemzetközileg is kiemelkedő versenyrendszert épített fel, amely a legkisebbek LOGO versenyével kezdődik, és a felsősök, valamint a középiskolások Nemes Tihamér Nemzetközi Informatikai Tanulmányi Versenyének programozás kategóriájával folytatódik. A középiskolások számára az OKTV-vel befejeződve egyenes úton vezette a programozásban tehetséges tanulókat a mélyebb algoritmusismeretek elsajátítása felé. Különös gondossággal építette a Neumann tehetséggondozó szakkörök programját: a megyei szintű szakkörökhöz szakirodalommal, szakköri foglalkozási anyagokkal segítette a kollégákat és a diákokat, míg az országos nyílt szakkörökön rendszeresen tartott előadásokat" - írják.

 

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.