18 érmet szereztek a középiskolások az idei informatikai diákolimpiákon

Beck György, a Neumann Társaság elnöke szerint az ehhez hasonló éremeső korábban nem volt általános.

  • Székács Linda

A 2024-es diákolimpiai szezonban négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek a magyar diákok - közölte az ELTE és a Neumann Társaság.

Az ELTE honlapján megjelent közleményükben azt írják; a Neumann Társaság és az ELTE IK tehetséggondozási programja keretében a 2024-es diákolimpiai szezonban három európai és három globális informatikai tanulmányi versenyen vettek részt magyar középiskolások. Ezeken egyénileg, illetve csapatversenyben négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek.

A megmérettetések közül négy verseny algoritmikus gondolkodást igénylő készségekre fókuszált, kettő középpontjában viszont már a mesterséges intelligencia professzionális alkalmazásához kapcsolódó feladatok megoldása állt.

Korábban nem volt általános, hogy valamennyi versenyzőnk éremmel térjen haza, ráadásul úgy, hogy azok között aranyérem is akad

- mondta Beck György, a Neumann Társaság elnöke, aki szerint az idén "szüretelt" 18 magyar érem a májusban elhunyt Zsakó László által "elvetett mag" érdeme.

Zsakó Lászlóról a megemlékezésében az ELTE korábban azt írta; kitalálója és elkötelezett szervezője volt az általános és középiskolások legnagyobb programozási versenyeinek 1985 óta.

"Nemzetközileg is kiemelkedő versenyrendszert épített fel, amely a legkisebbek LOGO versenyével kezdődik, és a felsősök, valamint a középiskolások Nemes Tihamér Nemzetközi Informatikai Tanulmányi Versenyének programozás kategóriájával folytatódik. A középiskolások számára az OKTV-vel befejeződve egyenes úton vezette a programozásban tehetséges tanulókat a mélyebb algoritmusismeretek elsajátítása felé. Különös gondossággal építette a Neumann tehetséggondozó szakkörök programját: a megyei szintű szakkörökhöz szakirodalommal, szakköri foglalkozási anyagokkal segítette a kollégákat és a diákokat, míg az országos nyílt szakkörökön rendszeresen tartott előadásokat" - írják.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.