18 érmet szereztek a középiskolások az idei informatikai diákolimpiákon

Beck György, a Neumann Társaság elnöke szerint az ehhez hasonló éremeső korábban nem volt általános.

  • Székács Linda

A 2024-es diákolimpiai szezonban négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek a magyar diákok - közölte az ELTE és a Neumann Társaság.

Az ELTE honlapján megjelent közleményükben azt írják; a Neumann Társaság és az ELTE IK tehetséggondozási programja keretében a 2024-es diákolimpiai szezonban három európai és három globális informatikai tanulmányi versenyen vettek részt magyar középiskolások. Ezeken egyénileg, illetve csapatversenyben négy arany-, kilenc ezüst-, és öt bronzérmet szereztek.

A megmérettetések közül négy verseny algoritmikus gondolkodást igénylő készségekre fókuszált, kettő középpontjában viszont már a mesterséges intelligencia professzionális alkalmazásához kapcsolódó feladatok megoldása állt.

Korábban nem volt általános, hogy valamennyi versenyzőnk éremmel térjen haza, ráadásul úgy, hogy azok között aranyérem is akad

- mondta Beck György, a Neumann Társaság elnöke, aki szerint az idén "szüretelt" 18 magyar érem a májusban elhunyt Zsakó László által "elvetett mag" érdeme.

Zsakó Lászlóról a megemlékezésében az ELTE korábban azt írta; kitalálója és elkötelezett szervezője volt az általános és középiskolások legnagyobb programozási versenyeinek 1985 óta.

"Nemzetközileg is kiemelkedő versenyrendszert épített fel, amely a legkisebbek LOGO versenyével kezdődik, és a felsősök, valamint a középiskolások Nemes Tihamér Nemzetközi Informatikai Tanulmányi Versenyének programozás kategóriájával folytatódik. A középiskolások számára az OKTV-vel befejeződve egyenes úton vezette a programozásban tehetséges tanulókat a mélyebb algoritmusismeretek elsajátítása felé. Különös gondossággal építette a Neumann tehetséggondozó szakkörök programját: a megyei szintű szakkörökhöz szakirodalommal, szakköri foglalkozási anyagokkal segítette a kollégákat és a diákokat, míg az országos nyílt szakkörökön rendszeresen tartott előadásokat" - írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.